Az élet nem egy habostorta hanem négy!

A kanál forradalma ( plagizált cím)

2012-01-18T19:39:00.006+01:00

A más vacsorája mindég édesb.
Lapát technika.
.

Bebe sokáig élvezte az arany életet és soha de soha nem akart önállóan kanalazni. Ha nem etettük úgy bámult a tányérjába mint egy éhes kutya, sóhajtozva pillongott felénk. Tegnap aztán előkaptam az új evőeszközeit. Van erdei állat a nyelén, méretre pont gyerekszájnyi és pontos mása a felnőtt evőeszközöknek. És ráharapott, szó szerint és képletesen is a dologra. Kis segítséggel önállóan kanalazta ki az ebédjét. Mára pedig megállíthatatlan kanalazó lett. Bárhol maradékot lel benne felejtett kanállal úri módon nekilát a dolognak. Szóval ha nálunk jártok vacsorára ne hagyjátok a tányérjaitokat kanállal őrizetlenül. Én szóltam...

Bürokrácia, mert rendnek azért lenni kell.

2012-01-10T14:33:00.006+01:00

Előljáróban írom, hogy az adminisztráció az én személyes kriptonitom. Mikor még tanítottam, nekem mindig voltak feljegyzéseim a terveimről, ötletekről, de a naplót rém bénán tudtam vezetni. Bizony volt olyan hogy egy hónap után jöttem rá, hogy elfelejtettem beleírni. Pfff..
Épp ezért álltam minap tanácstalanul az ovi ajtajában ahol tacepao hirdeti, hogy a törvénykezés szerint minden otthon ellazsált napról ( ellazsált= eljátszóterezett, kirándult stb) írásos kérelmet kell előre benyújtani az óvoda felé, illetve hogy a szülő csakis egy napot igazolhat.
Aztán igazolást hozzanak ám! szólt utánam az óvó néni aki naponta láthatja a Miciért érkező betegeskedő Bencét. Hozunk._ nyögtem megadóan ( hiszen amikor beteg volt eddig is vittem neki ). Muszáj adminisztrálni. Ezentúl a késéseket is írjuk._ forgatta meg bennem a kést a lelkes pedagógus. Mert ha nem? sziszegtem az agyamban. Megbukik a gyerek a kiscsoportban? Megy a levél a jegyzőhöz? " T. Jegyző Úr! Cs. Máté nagycsoportos óvodás 10 perces reggeli késéseiből igazolatlan órák keletkeztek, így a gyermek sem eleget autókázni sem mesekönyvet nézegetni nem tudott. Kérem a szülők megbüntetését, a törvény szigorát stb... a renitensekre valamint a gyermeket így az oviban ezentúl elhelyezni nem áll módunkban." Ja, hogy máshol a jegyző úr sem tudja, mert valahogy senki sem engedte be a megszentelt falai közé Mátét. Ja, hogy nem úri jókedvemből utazgatok napi 60 kilométert, fizetem a benzint államunk bőkezű támogatását élvezve?
Ti értitek ezt? Szép új világ...

Performance

2012-01-09T17:32:00.008+01:00

A zokni, gondosan a párkányra kövülve.
Le Artist. ( Ha így mondják ezt franciául.)

A mély kékség 2012. Technika: padló-art

Hogy pontosan melyik verzió járhatott Máté eszében azon a vészterhes estén amikor villanyoltás után magára maradt, már soha nem tudjuk meg. Lényeg, hogy a festékkel való esti vakrandijára csak a reggeli napsugár derített fényt. A pucér és felettébb kék Mici álmosan előlődörgött ami felettébb rossz előérzettel töltött el. És nem is csalódtam. A vadonat új pizsamáját, az ágyát is összefestékezte. ( Nem, nem jön ki.) Becsületére mondva, azért megpróbált levetkőzni a bodyart után és úgy ágyba bújni. Hát, lábat, kezet és arcot épp nem mosott...
Szóval, hogy ez most egy performance akart lenni, és most gondolkodhatunk mit is akart a művész ezzel, vagy olyan nagy lakás átalakító show, ahol a padlód színe harmonizáljon a bútoréval, volt a cél, azt már félek nem nyomozzuk ki.

Karácsonyi emlékek

2012-01-06T17:31:00.004+01:00

K Valószínűleg ő volt az egyetlen aki így nézett ki karácsonykor. Esetleg a traumatológia néhány betege lehet kivétel ez alól.
Botcsinálta arabok Jézus szülinapján.
Nem voltam jó formában karácsony körül. Nagyon nem. Elkapott a téli fáradtság, de ami késik az nem múlik itta röpke összefoglaló. Idén Tunézia volt a karácsonyi soros. Így hát készült egy két érdekesség vacsora gyanánt szenteste. Először is parileves ahoyg az arabok szeretik. Babbal. Aztán egy kimondhatatlan piac össznépi kedvence a sült csirkemájas csirkemelles, lepénykenyeres salátás lacipecsenye féleség. Csirkelép nem volt, azt nemtettem bele. Volt persze vega változat falafel golyóval. Aztán egy előétel azaz egy előétel de ez előtt paradicsommal és sajttal meg levelestésztával, meg nem arab de finom banánkenyér. János előkelően köntösben töltötte az estét fejfedővel, Gerda beleadott apait anyait és igyekezett egzotikusan kinézni, a fiúk , hát ők nem tűrnek el semmit a fejükön, köntösük is csak nyuszi és krokodilos van, így egy eredeti egyiptomi turista póló volt a legjobbunk. Ettünk földön fa alatt, és másztak ám át a gyerekek a tányérok közt is ha úgy jött ki. Szóval a beduinkodást még gyakorolnunk kell.

No comment avagy ez a kép magáért beszél .

2011-12-15T12:31:00.002+01:00

A Nagy Nyomorúság

2011-12-14T20:04:00.002+01:00

Na jó, azért nem olyan nagy de Bebének akkor is az. Kruppos lett. Elkaptatok valami kis vírust. Ez ilyen! -mondta derűsen Laci doki. A nehezén már túl vagytok, talán még egy rossz éjszaka.- biztatott minden idők legjobb gyerekdokija. No hát, erről csak a vírus nem tudott. Továbbiakban Bebe megfejelte a fulladozást egy olyan magas lázzal amitől vagy a fogát csikorgatta vagy csak rongyként lógott a kezemben. Üldögéltem a sötétben a szortyogó levegőért kapkodó Bencivel és arra gondoltam, hogy hát ez az otthon. Ahol ülnek veled éjjel ha rosszul vagy. Tehát befészkeltük magunkat a nyitott ablakhoz, butaságokat suttogtunk, énekelgettünk, aztán végre virradatkor el is aludtunk. Másnap megint láz, de már nem olyan magas, de azért reggelre mellettem aludt Bebe. Sokáig lébecoltunk az ágyban egymást szórakoztatva. El tudnám viselni ezt minden reggel.

Hülyeség

2011-11-08T08:19:00.005+01:00

Tudom, hogy az a hallgatásom titka. Azonban akár hülyeség akár nem, engem lebénított H.Rózsa okatási államtitkár asszony Nagy Terve. Többször is nekifutottam ennek az írásnak, hol szarkasztikusan, hol dühöngve, hol elkeseredetten. Az hogy a nagyszerű lovaglást oktatós, házi zenekaros ( ami nem is olyan rossz egyébként kis finomításokkal) a gyereket már három évesen kötelezően szüleiről leválasztó, egész naposan iskoláztató ( majd otthon amit bent nem volt idő megtanulni tanuló gyerekek ) képét felvázoló és a személyes kedvenceim, a többszörösen elvált Gizi néni hűség oktatásba kezd a szintén elvált szülők gyerekeinek, vagy a gyermek méretű fa kézigránátok múltbeli rémképét felidéző honvédelmi oktatás kiagyalása mellett arra már nem futotta, hogy néhány ezer autista gyereknek biztosítsák az tanuláshoz való jogát, vagy az integrációját a más módon különleges igényű srácoknak,érthető. Mindenki egyenlő, de vannak akik egyenlőbbek.- mondta Orwell. ( Legalább is azt hiszem hogy ő.)
Na, szóval ahelyett hogy mindezt kifejteném álljon itt néhány idézet a valódi szakértők tollából, illetve nyilatkozatiból.
" Természetes: ha az állam- vagy a párt vagy bármely más kollektívum- tudja, tudni véli, hogy milyen alattvalókat akar a maga számára "faragni" az iskolai "gyerekanyagból", akkor mindent el fog követni, hogy követni hogy korlátozza a tanszabadságot, illetve hogy egyáltalán ne hagyja érvényesülni (miközben esetleg szép frázisokat mond a tanulás és tanítás szabadságáról). Az ilyen iskolákat mindig jellemezni fogja a többféle- és mint tudjuk teljesen hatástalan- ellenőrzés, modernebb formában a mérések, feladatlapok tömege ( melyeknek értékét és objektivitását az utóbbi években az ezekkel dolgozó szakemberek kérdőjelezték meg világszerte). "
Vekerdy Tamás: Tanszabadság
Új Pedagógiai Szemle, 1994/9.
" A szocialista vendéglátóipar tervteljesítésének egyetlen akadálya vam: a vendég. És ehhez mérten is bánnak vele. Vigyázzunk, kollégák,hogy nehogy az iskola nagyszerű, üzemszerű működésének egyetlen akadálya legyen: az a sok átok rossz gyerek, akit beöntenek oda. Milyen szép volna a nagyszerűen kigondolt tanterveket teljesíteni, ha a gyerekek okvetetlenkedő lényükkel ezt folyamatosan nem akadályoznák! "
Kontra György , egy 70-es évek eleji budapesti pedagógus tanácskozásán mondta el ezt a gondolatot amelyet Vekerdy: Milyen iskola kell a gyerekeknek? című könyvéből idéztem.
Ranschburg Jenőt sajnos már csak egy régebbi felvételről hallhattuk a Klub Rádióban erről a témáról, de összefoglalva a Tanár úr afelől aggódott hogy a a nagyszerű törvénytervezet egy olyan gyerekről szól aki nincs is, és Pistivel és Jucival emiatt személyesen senki nem is törődik majd. Valamint az agyon ellenőrzött pedagógusok, akik mindent pontról pontra precízen kidolgozott tanterveket kapnak készhez és ezeket kell teljesíteniük ( mit , mivel és hogyan kell megtanítani), már nem kreatív személyiségek, hanem egyszerű " szakik" lesznek. ( Nincs semmi bajom a szakikkal, feltételezem Ranschburg Jenőnek sem volt, de a tanítás nem cipőipari munka.)
De hát, ezeket a szakértőket a kutya sem kérdezte, minek is. Helyette titkos tanácsadókat kérdezett derék H. Rózsánk, akik még az ötleteikhez a nevüket sem voltak elég gerincesek adni.

Hogyan udvaroljunk (majdnem) sikeresen.

2011-10-12T19:55:00.007+02:00

Az ellenállás értelmetlen!Ha Bebe szeretni akar, akkor te szeretve leszel.

Bebe ovis lett. Röpke tétovázás után elégedetten foglalta el új státuszát. Beszoktatni nem kellett hiszen ő bele született az oviba. Szeret menni azóta is pedig igazi Bebe módjára már büntiben is volt. Ne is kérdezzétek! Na jó, kérdezzétek. Igen, az egészről nem az én ártatlan kisfiam tehet, hanem a szőke nők. Azaz Benci jól isnert vonzalma a szőke hölgyek iránt. Van is egy megfelelő jelölt, de pechére Máté csoportjában. Így mikor altatásnál Bebe végre a mit sem sejtő szöszink, Hanna közelébe jutott, ő épp betakarózott volna,hogy a jól megérdemelt délutáni szunyi útjára lépjen.De a mi kis lovagunk úgy döntött hogy a legjobb módja annak hogy felkeltsük valaki figyelmét, ha váratlanul lerántjuk a takaróját és dévaj kacajjal biztatjuk. Ez sajna nem jött be a szőke hölgynek sem, meg az óvónéninek sem. Tehát mit tehetett a félreértett lovag, megismételte a mutatványt egyszer, kétszer, háromszor, negyedszerre pedig ülhetett a büntiben.

Ha pedig Máté, a szakavatott randi guru véleményére vagytok kiváncsiak arról, hogy hogyan csípjünk fel valakit, íme a lista lépésről lépésre. ( Ő mondta el nekem, én csak tolmácsolom).

1. Vigyél a hölgynek egy nyakláncot.

2. Vigyél a hölgynek három cipót.

3. Vigyél a hölgynek egy babakocsit cumisüveggel.

4. (Innen egy kissé elvadulnak a dolgok.) Fektesd le és fogd meg a fejét, majd sürgősen operáld meg.

Ezt a tézist nem teljesen értem hacsak nem a vakbél osztályon próbálsz valakit felcsípni. De Máté ragaszkodik hozzá, hogy ez minden lánynál bejön. Szóval, hajrá vállalkozó kedvű facérok! Ne feledjétek takaró és operáció. Valamelyik beválik biztosan.

És ha hiányoltátok volna szemem eme két fényét.

20.30

2011-08-17T20:24:00.003+02:00

Túlesvén azon, hogy Bebe tévedésből megtalálta a furulyámat amit azonmód kipróbált a bátyja fején, aki pedig verbális elagyabugyálásban részesítette ezért, azután a fürdőszoba elúsztatásán és a rettenet felfordulás összerendezésén (már csak a konyha van hátra), leszármazottaim elégedetten pislogtak az esti gyertya fényéban. Mintha nem is ugyanazok a gyerekek lettek volna mint egy órája, hanem két mennybőlazangyal. János még sehol. Hiába,ő a munka angyala !
Ilyen egy napunk dióhéjban! Néha húzósabb, néha meg nem. Jó éjt mindenkinek!

17.30

2011-08-17T18:28:00.002+02:00

Ismét irány a kert! Most új játékot készítettem, egy amolyan csúszda, homokozó és építőjáték elegyét csövekből és palackokból, amit lencsével és száraztésztával töltöttem meg. Bebe ezt is nagyon szerette , Máté viszont inkább a delfinjét választotta a medencében. Mostanra már mindketten kissé nyűgösek, a lakás pedig romokban hever az egész napi játék után. Ez a nap legrázósabb része. Nyűgös gyerekek, sok munka . János még nem érkezett meg. Nyolc előtt nem nagyon szokott befutni. Szóval most nekigyürkőzünk a nap legzizzentebb részének, addig is nézegessétek a délutáni termést.

15.30

2011-08-17T16:16:00.003+02:00

Máté ideje. Most az imádott számegyenesivel dolgoztunk. Megkereste és rárakta az összekevert számokat. Aztán pedig számoltunk. Megoldott húsz kivonást mégpedig úgy, hogy hol a harminc fejű hol pedig a húsz fejű sárkány fejeiből kaszabolt le valamennyit. Szereti, hogy a matekban harmónia van, és izgalmas összefüggéseket látott meg az összeadásban és kivonásban. Aztán pedig meséltünk. Ilyenkor ég a mese gyertya leülünk és elcsendesedünk egy kicsit. Befelé figyelünk. Ma a Szóló szőlő, csengő barack és mosolygó alma című mesét mondtuk el. ( Ez volt óvodás koromban a személyes kedvencem, a nagyikám sokat mesélte és együtt gurultunk a nevetéstől a röfögős, taligás malacon.)

Lefekvési ceremónia

2011-08-17T13:18:00.004+02:00

1.Az úriközönség jelzi abbéli igényét, hogy együtt alhasson.
2. A kegyetlen matróna elrekkenti a legfiatalabbat.
3. Máté természetesen így már egyáltalán nem akar aludni, Bebe sem. Szóvá teszik. Hangosan. Közben Máté neki megy az ajtónak, még hangosabbra vált.

12.30

2011-08-17T12:53:00.003+02:00

Ebéd. Már a srácok felkelése előtt elkészült. Csirkemell pörkölt és rakott cukini a házi termésünkből. Közben Gerda/Ede is előkerült. Mint hallhatjátok bevallja, hogy azért aludt eddig mert későn feküdt le úgy belemerült a magyar és Habsburg nemesi házakkal való ismerkedésbe. Lehet, hogy bölcsésznek kellett volna küldeni? Az ebéd osztatlan siker volt, még Malac is kap enni. ( Elnézést, némi technikai hiba történt és a videót valahogy nem akarja feltölteni a blogra a program. Este, ha megjött János bepótolom.) Közben teregettünk egyet Gergővel kéz a kézben, és most ágyba próbálom terelni a fiúkat.

11.30

2011-08-17T11:17:00.007+02:00

Gerda még mindig szunnyad. Istenem, amikor én is ennyit tudtam még aludni! Ma már akkor se tudnék ha tehetném. Máté google-özni kezdett. Ez úgy néz ki, hogy a számár érdekes gyerek- lexikon bejegyzéseket beírja a goggle-be és megnézegeti a képeket. Legutóbb a mimózánál tartott. Kiderítette, hogy a minóza virág és süti is egyben. Eközben Bebe nekikezdett a délelőtti projectjének. Kapott fekete és fehér kavicsokat, egy szortírozót, egy vizes vödröt és egy tésztaszűrőt. Ilyenkor hagyom hogy felfedezzen, esetleg egy egy utalást teszek , hogy hogyan lehetne bővíteni a játékot. Vagy fél órán keresztül játszott velük, de ki tudna ellenállni a vizes kavicsoknak. Hallgatta, hogy hogy kopognak a kavicsok a fán és a fémben, hogy csobbannak és milyen a tapintásuk. Aztán megpróbálta a tésztaszűrőt dalra fakasztani a kavicsokkal, majd anélkül. Nézzétek azt az elmélyült arckifejezést! Na , ezt nevezem én tanulásnak!
Greg közben mosni kezdett. A nagyok maguk kezelik a szennyesüket az egyszerűség kedvéért.

10:30

2011-08-17T10:23:00.006+02:00

Máté kétségbeesett arckifejezéssel végre rászánta magát az öltözésre. Ezalatt Bebe kiiszkolt a kertbe hogy lepotyogott rohadt gyümölcsöt gyűjtsön és azzal teleszórja a medencéjét. Néha az az érzésem, hogy egy cefregyárban fürdőzünk Bencének köszönhetően.
Előkerült Greg is kávésbögréjével, Gerda maratoni alvását folytatja. Már előre kipiheni a hamarosan kezdődő gólya tábort.

Óráról órára élőben a Háztájinkról

2011-08-17T09:37:00.003+02:00

9:38
Megreggeliztünk és a fiúk jelenleg Gryllus Vilmossal töltik az idejüket. Azaz zenét hallgatnak a laptopon. Persze Bebe gyorsan elunja a szórakozást és a nyugisan nézelődő Mátéra ront hogy felpezsdítse a szerinte uncsi nézelődést egy kis birkózással. Jézusom, fergeteeeg!-ordítja jelenleg Mici és egy ágra menekül a vihar elől. Mindenki visít, Bebe a biztos győzelem mámor.tól, Mici meg mert beleélte magát a vihar sújtott szerepbe. Igem , Máté még most sem öltözött fel.

Balaton, ahogy egy szerény mosó azt látta.

2011-07-25T12:49:00.005+02:00

Hangulatos séták a mólón védőhálóban. ( Szerk: Soha, de soha ne engedj egy mosómedvét vízközelbe, főként ha ott van Megnézemhogy meddigrepül Bebe úr a közelben.)
Ó, azok a vidám hangulatú reggelik! Volt amikor csak nevettünk és nevettünk, és csak mi ketten tudtuk hogy min. (Szerk: Mosi úr itt szeretett gazdáját, barátját, hálótársát, Mátét érti a "mi ketten" alatt.)
Közös képünk csak kicsit elfordulva. Felejtethetetlen egy hét volt. Kötődés, móka, romantika minden percben.

Találóskérdés, avagy kódfejtés haladóknak.

2011-06-22T16:43:00.012+02:00

Magyarázok kézzel- lábbal.

Mit jelentenek bebéül a következő szavak?

Áóöm ( Segítségül: egy forma neve)

Eö, áááá ( számok)

Áté ee! ( Ki csináljon mit?)

Olvasó napló helyett

2011-06-08T19:54:00.012+02:00

Madó néni, Bebe és a válogató Máté.

Nehéz dönteni...

Bemutató labdával.

Emlékszik még valaki gyermekkorunk rémálmára az olvasó naplóra. Én mindenesetre rém utáltam. Minden fejezet rövid tartalmát kellett lekörmölnünk egy füzetbe. Értelmetlennek éreztem és rettenetesen bosszantott a dolog, hogy ahelyett hogy tovább olvashatnék meg kell állnom és írogatnom. Bebe azért ettől még messze van, de az olvasást végre elkezdte. Hosszasan nézegeti a kedvencét Kisvakondot alias Krteket, valamint a háziállatokat. Lefekvés előtt is odarendel néhányat a kedvenc olvasmányai közül, aztán csak a diszkrét bégetést és nyávogást lehet hallani az ágyából. Ezen felbuzdulva Bebe is könyvtártag lett. A könyvtáros nénit már eddig is az ujjai köré csavarta, de most aztán végképp... Emlékeztetőül, Madó néni az a könyvtáros aki harciasan követeli minden fogyatékkal élő gyerek és felnőtt könyvtári tartózkodását, aki nem akad ki az olvasóterem békéjének átmeneti megzavarásán, ha pl. auti gyermekünk kicsit viharosabban szokja a könyvtár újdonságát. Eredmény? Máté mára profi könyvtártag, aki udvariasan válaszolgat a visítás helyett, " Nem köszönöm, nem kérem!", és élete első valódi szerepjátékaként a könyvtáros bácsi vagyok, gyere a könyvtáramba dolgot választotta. Na jó, egyedi könyvtáros, mert nem lehet a könyvtárból hűbelebalázs módjára válogatni, csak a könyvtáros által nekünk kiutalt példányok vihetőek haza, de csak a gondos adminisztráció után. Rend a lelke mindennek!

Bebe tehát beiratkozott! Én meg nagyon büszke vagyok rá!

4.

2011-06-06T17:18:00.009+02:00

Ilyen volt...

És ilyen lett...

Bizony, Bebe nem is olyan régen négy éves lett. Csaptunk is tortás, mókás bulit. Máté, aki új szokásként minden társadalmi eseményt és viszonyulást Marék veronika Boribon sorozatából követ nyomon, fel is hozta a konyhába a Boribon születésnapja című könyvet, és abból figyelte, hogy rendesen meg lett-e ülve a jeles alkalom. Elégedettnek tűnt. Közben nézegettem Bencit és a többieket. eszembe is jutott, hogy négy éve ilyenkor milyen vegyes érzelmekkel szorongattam az apró Bebét. Őszintén, nem őt akartam, nem így. Honnan is tudhattam volna akkor, hogy mekkora öröm lesz, hogy az idő mellette lelassul és olyan sokáig örülhetek annak, hogy neki még most is apró babakezei vannak. Nem tudhattam, hogy ami másnak olyan evidensen történik az életében, az nekünk mekkora öröm lesz. És valóban öröm, üröm nélkül. Hogy megtanulunk mellette egymás erősségeire figyelni, hinni abban hogy semmi sem lehetetlen neki. Megtanultunk a szívünkkel látni, és úgy nevetni, hogy csak az az egy pillanat számítson. Napról napra élni, és napról napra bízni, hinni. Megtanulunk egymásra támaszkodni, hogy amikor elveszítjük a hitünket egy egy sötét pillanatra, biztosan tudhassuk hogy a másik felsegít bennünket. Hogy élvezői lehetünk annak a varázslatos szeretetnek amit csak ő tudott közénk hozni. Hogy milyen büszkék leszünk amikor annyira csak rá jellemzően megsimogatja a vadidegen gyereket a játszótéren. Ő, a mi csodánk, akiért örökre hálásak leszünk Neki, aki gondosan megtervezte és teremtette Bencit! Ha mindezt négy éve tudhattam volna...

Isten éltessen sokáig Bencike!

ui: Egyben szülei vagyunk a legtöbb banánt elfogyasztó, leghangosabb, és legpontosabban célozva dobó gyereknek is (ne is kérdezzétek...). Valamint egy Vezérigazgató vérmérsékletével bíró emberke lelkes nevelői is mi vagyunk. Csak hogy teljes legyen a kép !

Greg hamisítatlan rémtörténete

2011-05-30T13:42:00.010+02:00

Kedveseim, itt az ideje a borzongásnak! Greg, aki ugy egyre rosszabbul lett, belevágott a múlt hét elején a második antibiotikum kúrájába is. A doki szerint "Kell még egy adag!". Csütörtökre már olyan rosszul volt, hogy visszament az orvoshoz, de sajnos elmaradt a délutáni rendelés, így megoldásként a fürdőző aprók körül sétálgatott. Ekkorra már cirka egy hete csak fagyit evett és teát ivott. Slankult is rohamosan. Estére aztán a mandulagyulladásáról lehult a lepel és kiderült, hogy tályog volt a torkában. Most itt nem részletezném hogyan, próbáljátok elképzelni.... Na, úgy!

Másnap reggel start a fül-orr-gégére, Máté még pizsiben Bebe utcai ruhában. Eredmény: tályog lehúzódott, antibiotikumot a maradéknak. Mire hazaértünk, Bebe összezuhant, sírt és kapaszkodott. Legott elszaladtunk a gyerekdokihoz, aki miután meghallgatta, hogy a gyermek tesójával mi van, felvilágosított, hogy köszönjem meg a Jóistennek, hogy a torka nem aspirált (bármi is az, szörnyen hangzik), mert akkor akár meg is halhatott volna. Valamit döbbenten megérdeklődte, hogy , most idézném " Ki volt az a marha aki nem vette észre, hogy az egyik madula kisebb mint a másik?" Mint kiderült ritkaság ha egy tályog magától tisztul ki, azonnali műtétre van szükség. Szóval, köszönjük szépen Istennek a hathatós segítségét, amivel a házidokink kevésbé hathatós közreműködését egyenlítette ki!

Ja, Bebe jól van csak ki tudja mi bántotta a lelkét...

Fenn látható képek ma készültek a mini kertünkben, amit nekik készítettem. Bencit a csigaházak , Mátét pedig a magok szakszerű elültetése kötötte le.

Csuda kór 2.0

2011-05-20T08:56:00.007+02:00

Lassan felállítok itthon egy olyasmi számlálót, amilyet a H1N1 vírus megjelenésekor számlálta világszerte az áldozatokat. Mostanra a csuda kór ugyanis utolérte Greget, aki lázas és tüszős mandulája lett, engem aki szintén lázas és mandula híján tüszős torkom lett, Mátét aki ugyan rendelkezik mandulával, de egyelőre csak fájlalja a torkát és rettegett ivános viselkedésével pótolja a tüszőket. (Van olyan jó...) Mindehhez ma van a 25. érettségi találkozóm. Lenne, mert ugye így... Na majd az ötvenedikre talán eljutok.

Bebe a patient 0. javulóban.

Valami csuda kór

2011-05-15T19:29:00.005+02:00

Valami csuda kór lepett meg bennünket. Már több mint egy hónapja tart Bebénél, ezért is hallgatok mint a sír. Bebe ugyanis úgy abszolválja a betegeskedést hogy szerves részemmé válik. Ez konkrétan napi több órás üldögélést jelent a beteg Bencivel a karomban. Ő pedig csüng rajtam mint a versbéli gyümölcs a fán. Én meg ülök, Máté meg vagy eljut az oviba vagy nem aszerint hogy mennyi Bebe láza. Átestünk három antibiotikum kúrán, két középfül valamint egy tüszős mandula gyulladáson, illetve egy szimpla torok gyulladáson, lázon, hűtőfürdőn és gyógyszereken. Erre ma reggelre ismét lóg, láz, hörög mint Vader nagyúr a Star Wars-ban. Máté lelkes csupán, ő ugyanis kiolvasta az egyik Boribonból a tuti megoldást, minden körülmények között hűtőfürdőbe akarja tuszkolni Bencét. Ha nem engedem, akkor virtuális hűtőfürdőt készít neki.

A fenti képet a régi szép idők emlékére tettem fel , amikor még nem volt beteg csak szimplán bohókás tollpártás Bebe.

Down Világnapra 2. rész

2011-03-21T16:08:00.002+01:00

Down Világnap avagy milyen is Pocak valójában.1.rész

2011-03-18T18:55:00.010+01:00

1.Elképesztően szélsőséges, egyszer kacag a következő percben pedig irtó mérges tud lenni, és vörös fejjel ordít.

2.Elképesztően hangos.

3. Elképesztően rendetlen.

4. Elképesztően bájos.

5. Elképesztően barátságos nemre, faji és vallási hovatartozástól teljesen függetlenül.

6. Elképesztően aktív, ami a lakás jelenlegi állagán is meglátszik.

7. Elképesztően jó étvágyú.

8. Érzelmes, a nap bármely pillanatában elönthetik az őt körülvevők iránt az érzések, ilyenkor pedig megöleli és megsimogatja akit csak ér.

9. Nélküle nem lennének ilyen pezsgősek, váratlanok a nappalaink, és olyan megnyugtatóan csendesek az éjjeleink.

10. Nélküle nem nevetnénk ennyit.

11. Nélküle állandóan rend lenne a lakásban, ami azért elég unalmas tud lenni.

12. Nélküle nem ismertünk volna meg ennyi kedves és jó embert.

A fenti dalt küldöm minden különleges embernek kromoszóma töbletre vagy hiányra való tekintet nélkül.

Api

2011-03-04T17:38:00.002+01:00

Csütörtökön hajnalban elvesztettük az apósomat az első házasságomból.. Apámként szerettem. Soha nem szűnt meg a kapcsolat közöttünk, amit nagy áldásként kaptam. Valószínűleg kevesen mondhatják el, hogy az anyósaikat ( nekem kettő is van) és az apósaikat szüleikként szeretik. Azt pedig még kevesebben, hogy a volt apósukat és anyósukat is így szeretik.

Api kedves volt, ragyogó humorérzékkel megáldva. Mindene volt a családja, és nekünk is mindenünk volt. Soha nem öregedett meg lélekben. Tőle tanultuk meg a család összefogásának szépségét, hogy összetartozunk még ha vannak is vitáink. Nagyon hiányzik, és fog is mindíg nekünk!

Challenge Day avagy hogyan essünk orra nem túl elegánsan.

2011-03-01T20:14:00.003+01:00

Na igen. Kihívásokkal nézünk ismét szembe. Ideje felkelni, leporolni magunkat a hosszas sütkérezés után, és újra nyeregbe pattanva harcolni.

Múlt héten kedden Mátéval az autiban (Delej utca) jártunk, hogy szert tegyünk egy remek kis szakvéleményre, amire szükségünk lesz az ovi meghosszabbításához. Gondoltam én naivan, hogy mi ez nekünk, némi rutin vizsgálat, esetlege egy harmatos IQ mérés. Hát drágáim, nem úgy van az! Mivel évek óta a vizsgáló team úgy hozta vissza Mátét, hogy hű de okos meg ügyes, én mit sem sejtve, nagy önbizalommal trappoltam a csapdába bele. A mélyébe egyenest. Míg én kint beszélgettem Mátéról az egyik hölggyel, a másik megkísérelt IQ-t mérni Máténak. Én lelkesen beszámoltam arról, hogy megtanult olvasni , és érti is amit olvas, meg már írni is tanulgat, a matek ovis része is egészen ok, meg persze a viselkedése is sokat ért. Hamarosan megérkezett Máté a másik hölggyel, aki elmondta, hogy megmérte az IQ-t, és sajnos jelentős elmaradás tapasztalható az átlag hat évesekhez képest. Tátogni kezdtem mint a partra dobott sült hal. Most ez akkor azt jelenti, hogy értelmi sérült?-nyögtem ki hitetlenkedve. Igen, az övezet erre utal, és itt egy magyarázat jött az 1945-ös teszt eredményeinek konvertálásáról 2011- es normákhoz. Nem akarom mégis iskolába küldeni?- kérdezték mosolyogva. Milyen iskolába ? Idővel a kisegítőbe is bekerülhet.- Hogy hova?? Ugye most nem akarják nekem megmagyarázni, hogy az a gyerek aki két hét alatt megtanult olvasni, számítógépen majd önállóan írni, és szabadidejében karton számokból számegyenest alkot, az értelmi sérült???? Hát, még teszteljük jövőre is, de ne is reménykedjek, mert az övezet amit belőttek, az nem változik. Ennél a pontnál azonban az én elmeállapotom olyan szintű instabilitásba csapott át hogy nem akartam tovább vitatkozni . A tesztet beavatatlan ember nem láthatja, reméljük titkosszolgálati segédlettel esetleg ott helyben megnézhetem a felvételt, amit a teszt alatt készítettek. Remélhetőleg másnap nem a halak közt ébredek. Hehee! Ez volt a szarkazmus helye. Este aztán felhívtam Orsit. Olit is itt tesztelték , az első tesztjén 60- as IQ-t mértek. Oli most egy eszes kis osztályelső. Ennyit erről.

Tanúságok és kérdések:

1. Hogy lehet 6 éves gyerekeket olyan helyzetbe hozni, hogy egyre vadabb feladatokat, minden visszajelzés nélkül adogatok neki. Miféle marhaság már ez?? És miféle gonoszság? ( Persze megmagyarázta a tesztelő nekem, hogy látta ő hogy Máté egyre aggodalmasabbn pislog felé visszajelzésre várván, hiszen mindíg kapott eddig, de hát ilyen mérvű emberiesség már más eredményt hozott volna ki a gyerekből. Helyette kapott egy még nehezebb feladatot.)

2. Kérdés. Hogy lehet az hogy a szomszédék Pistikéjének nagycsoportban iskola előtt a csíkos zokni párját kell megkeresnie a feladatlapon, bőséges érzelmi megerősítés és motiválás mellett, míg az enyémnek karikákkal kell bohóckodnia anélkül, hogy elmondanák a feladatot. Minden motiváció és visszajelzés nélkül. Gondolom, hogy mivel ezek nagyon fontosak egy autinál (is), bölcs dolog mindezt figyelemen kívül hagyni. Na, ez biztos nem viszi félre a vizsgálat eredményét.

3. Kérdés. Miért olyan ember teszteli, aki évente 45 percet látja. Honnan jönne rá arra, hogy Máté okosan úgy próbálja megúszni az uncsi és elegem van ebből feladatot itthon is, hogy mélyen a szemembe nézve meggyőző hangon mond valami inadekvát butaságot. Pl: Mátékám, hány lovacska van az asztalon? Ott.- feleli mélyreható pillantással. Fordítom, " Békén hagynál ezzel?" ( Számlálással nincs gondja, számjegyet mennyiséggel is jól egyeztet, számjegyek között relációs jeleket is használ, így néhány punnyadt ló összeszámlálása nem lehet gond.) De persze ehhez olyan ember kellene, aki mondjuk ismeri a gyereket. Kérem, itt Önöket csúnyán megvezették!- ahogy a pesti flaszter mondja.

4. Ha gond merül fel, miért ilyen rózsa sándori " Ha mögmondtuk, hát mögmondtuk!"-ot kap a szülő. Miért ne reménykedjen? Miért nem nézi meg egy tanulási részképességzavarokat is vizsgáló ember a gyereket. Máté nem tud hosszan koncentrálni egy feladatra, csak ha érdekli a dolog vagy bátorítást kap. ( Mint minden ovis.) Valószínűleg az éretlen idegrendszere okozza a gondot. Erre kéne a plusz egy év, és a speciális megsegítés. Jobb híjján jelenleg most én vagyok ez.

5. Senki meg nem kérdezte volna, hogy az ebédidejében, két óra utazás után, a srác vajh' készen áll-e a sorsdöntő feladatokra. És ha beteg, vagy csak rossz napja van, vagy kitört rajta a tavaszi fáradtság? Ezek mind befolyásolhatják az eredményt. De erre senki sem volt kíváncsi.

6. Miért közölnek velem ilyesmit, ezzel az eszed nem eszed stílusban, ha előtte évekig dicsérték, és senki még egy árva szóval sem emlegette a sérültség lehetőségét.

7. Most ki skatulyázta be a gyereket először?

8. Ez már nem az első ilyen balfék teszt. Előtte végeztek egy másikat is már, amin kiderült, hogy az articsókát és a brit bikolor rövidszőrűt is aktívan használó öt éves srácom , sajnos nem áll csak a két évesek beszédértési szintjén. Hogy hogyan derült ez ki? Annál a kérdésnél ahol a gyerek nem válszolt azt úgy vették mintha nem is tudná. Mert olyan nyilván nincs, hogy nem akar válszolni, mert már kivan a hülye képektől és nincs kedve hozzá. Ha ennyire megbízhatatlanok ezek az eredmények ld. Oli is, akkor minek erőltetik ezt ennyire??

9. Persze több éjszakát is a szakirodalom böngészésével töltöttem. Kiderült, hogy csak bizonyos tesztek autizmus specifikusak. Akár 59 IQ pontos eltérések is lehetnek. Haladóbb országokban már nem is nagyon méricskélik az autikat csak ha a szülő kéri, vagy ha az iskolai teljesítmények ezt nagyon indokolják.

10. A gond röviden. Minden az ő kezükben van (beiskolázás,szakvélemény). A skatulya pedig már készen áll Máténak (ld. ha mögmondtuk, hát mögmondtuk efektus). Nagy feladat és nagy diplomáciai érzék kell majd ahhoz hogy ezt kikerüljük valahogy.

11. Alfred Binet, a gyerek IQ teszt atyja, mindig is attól félt, hogy a gyerekek skatulyába tömködésére fogják használni a tesztjét. Hát, ez bejött.

Dínó csontos műzeum= Természettudományi Múzeum

2011-02-21T10:49:00.012+01:00

Némó
és

őszinte híve

Mondja kedves Watsonom, Ön mit lát?

Kiástuk!

Neee, a Bogárember és kölyke Kisböde!
böde=katicabogár fajta

Korallzátonyon sétálás.

A méhkirálynő.

Mi változott a tavalyi látogatáshoz képest? Van egy nagyon nagyon jó interaktív rovaros kiállítás. Máté pedig idén már nem sikított ha termet akartunk váltani, és nem borult ki, hogy vannak szabályok a múzeumban amiket be kell tartani. Igen, neki is. Tényleg nagyon élveztük a dolgot. Pocak úr, hogy szabadon keringhetett az óriás termekben, illetve a kitömött állatok részleget favorizálta, valamit a szőke látogató kislányokat. Ha felbukkant egy valamire való fehérnép, Bebe azonnal szélesre tárta karjait és tengerész léptekkel igyekezett az áldozata felé. Sajnos a nyolc évesek sokkal gyorsabbak mint ő. Nem baj Pocak, fogsz te még nőni! Akkor próbáljanak lehagyni!

Vágott verzió

2011-02-21T09:57:00.001+01:00

Vágatlan verzió

2011-02-17T12:44:00.005+01:00

Máté, Barnus és Pocak. Nem is olyan különbözőek innen.

Ami kimaradt a riportból.( János felrakta Facebook-ra, de remélhatőleg idővel ide is felrakja a híres ATV ripotot.)Nem biztos, hogy a riporter hibája, azt hiszem csak más volt a riport célja mint az én mondandómé.
1. Ők sérült gyerekekről jöttek filmet készíteni, mi nem tartjuk a szó klasszikus értelmében fogyatékosoknak, sérülteknek a gyerekeinket. Elmondtam a riportban, csak nem került bele, hogy nem azért van ez így, mert nem tudunk szembenézni azokkal a területekkel ahol kihívásokkal találkozunk,esetleg nem is akarunk tudni arról hogy Pocak középsúlyos értelmisérült, de nem a hiányosságaikra próbálunk koncetrálni hanem az erősségeikre. Mindegyiknek. Az úgynevezett egészségeseknek is, akiknek szintén vannak kihívásaik. Miért, melyikünknek nincsenek?
Másodszor azért nem gondolunk rájuk így, mert meggyőződésünkből kifolyólag Isten teremtményeit csodáljuk mindenkiben. Pont olyanok és úgy tökéletesek ahogy Ő megalkotta őket. Olyanná téve képességeiket,személyiségüket, hogy a számukra tervezett hivatást be tudják tölteni. Tehát az örökkévalóság szemszögéből ők nem fogyatékosok. Mi az a hivatás amit betölthetnek? Nem feltétlen a pilóta leszek vagy katona, vadakat terelő juhász dologra gondoldok csupán, hanem tágabb értelemben arra a hálóra amiben mi mind összetartozunk. Hatással vagyunk egymásra. Erősségeinkkel és gyengeségeinkkel tanítjuk, hordozzuk egymást. Csiszolunk és csiszolódunk. Ez is hivatás.
2. Nem Down kór. Szindróma. Így helyes, mivel ez egy összetett állapot. Kór, kórság, a magyar nyelvben meglehetősen baljósan cseng. Ne használjuk!
3. Miért tudok mosolyogni? Az ugyan benne volt, hogy a hitem miatt is, és amiatt is mert az emberek jók. Na jó, sok jó van bennünk. Én csodálatos embereket ismertem meg. Akiket soha nem ismernék enélkül a két gyerek nélkül. Hálás vagyok érte!
4.Kimaradt a családra gyakorolt hatás. Nem, nem mentünk tönkre. Viszont kiderült, hogy milyen összetartó családom van. remélem, hogy a nagyobbak megtanulják az erőtlenebbek tiszteletét, a toleranciát, és a szeretet nyelvét a kisebbjeink által. Milyen értékes leckék ezek az életben! Nem?
5. Miért tudok mosolyogni? Mert annak szeretem a gyerekeimet amik ők maguk. Valljuk be őszintén mind nagy elvárásokkal vagyunk újszülötteinkkel szemben. Bevallottan vagy titkosan reméljük, hogy okos esz, és atomfizikus vagy balerina ( mert nekem pl híresen botlábam van), bátor vagy erős, nyelvész vagy bölcsész, méhész vagy kertész. Mindegy, valami nekünk kedves. Aztán lassan kiderül hogy nyelvészünk nem tud helyesen írni, a balerina aranyos, de megbotlik a lábában, az erőművészünk pedig egy született könyvmoly. Elfordulunk tőlük? Jó esetben nem. Annak szeretjük tovább őket amik. Na így volt ez a srácaimmal is. Főleg Bencinél. Gyorsan el kellett temetnem az álmaimat, és hagynom kellett megszületni a fiamat. Látnom kellett megtanulni, levenni a szemüvegemet. Kifosztott lettem? Nem jobban mint bárki. Bebe és Máté bír erősségekkel és gyengeségekkel egyaránt. Szorulnak segítségre ebben és abban . Vannak határaik. Kinek nincsenek?
6.Krisztina nem tudja mi lesz 30 év múlva? Miért van valaki Rajta kívül aki igen? Csak szeretnénk tudni, elképzeljük, de hogy mi lesz azt nem tudjuk. A hídon akkor lehet átmenni, ha odaértünk!-tartja egy mondás.

Hát ennyi.

Haj jajj

2011-02-16T17:48:00.004+01:00

A híres "füri", ahol néha játszani lehet, néha pedig valóságos kínzásoknak vetik alá a család gyermekeit.

A dolog ott indul, hogy Pocak (Bebe) gyűlöli a hajmosást. Máté is, de már rég nem annyira mint egykoron. De Pocak meggyőződése, hogy ez kész terror és horror, az édes mamáját ilyenkor kicserélik az Idegenek valamiféle kegyetlen űrlényre, hogy rajta, Pocakon, tiltott kísérleteket végezzen. Szóval elég ha meglátja a sampont és megérti a hablatyból a fürdés szót már iszkol is elfele. De tegnap, miközben titkon Máté haját mostam szigorúan zárt ajtók mögött, hátha Bebe nem jön rá ezúttal, hogy mi készül, az ajtó kivágódott és ott állt szétvetett lábakkal, mint egy régi western filmhős a kocsma bejáratában, a halálravált és egyben irtó mérges Pocak. Először ordítani kezdett, tovább fokozva az eddig sem karneváli hangulatot a füriben (Máté szavajárása), majd egyenesen nekem rontott és megpróbált arrébb taszigálni. Nyilván menteni próbálta a biztos halálból az addigra habos fejjel szűkölő testvérét. Mint tudjuk, minden jócselekedet elnyeri jutalmát, Pocak perceken belül Máté sorsában osztozott. Mikor mindenki készen volt megpróbáltam a sértődött Pocakot kiengesztelni egy kis puha repülővel ami szépen úszkált is a vízen, eztán távoztam. Mire visszaértem, a kisrepülő roncsai beterítették az egész vizet pont mint a Spektrumos hogyan történt a légikatasztrófa üdítő filmetüdjeiben az óceánt a pórul járt gép roncsai. Mici vihogva a kérdésemre, hogy mégis ki volt ez, sommásan csak ennyit mondott " A Pocak". Nyilván Godzillaként szétmarcangolta az ajándékot, jelezvén hogy mélyen a kis lelkében mit gondol az eljárásról és hogy mire is tartja a lekenyerezési próbálkozásomat. Igazi görög hős jellem!

Volt egyszer egy ákombákom.

2011-02-13T17:38:00.005+01:00

Betűk sóban és a varázskönyv.

Betűk papíron festve.

Újabb betűk.

Máté időközben újabb áttörést hajtott végre. Most komolyan néha fogalmam sincs, hogy mi mozgatja Mátét, mi növeli benne az érdeklődést valami iránt. Lényeg, hogy csoda figyelni ahogy kibontakozik belőle apró lépésenként valami. Most épp az írás. Amikor már ott tartottam, hogy Máté soha, de soha nem fog a kezébe ceruzát, akkor kikölcsönöztük a könyvtárból a kellően elvont képekkel és mai költők verseivel ellátott Kerge ABC c. könyvet. Máté azonnal mohón vetette bele magát, és játszi könnyedséggel átugorva a szokásos ez a házam, ez a cica ez meg itten én fázist, rögvest betűket akart írni. Először sóba firkálgattuk. Az első néhány alkalommal olyan görcsben volt az egész karja, hogy szinte nekem is fájt az irányítása. Aztán egyre lazább lett, mostanra épp csak a biztonságérzete kedvéért a könyökét fogom. És ő ír és ír. Persze egymásra másolja a betűket, és vannak formák amik azért nem nagyon sikerednek még. Jelenleg főként ez érdekli. A számolás egyáltalán nem. ( Öööö, lehet hogymégsem MINDEN auti ugyanolyan?)

22-én lesz az iskola előtti felülvizsgálat, ahol megpróbáljuk a plusz egy évet kérni Máténak. Nagyon kéne az az egy év, mert ezeknek a kis izmoknak és a koordinációjának, a kudarctűrésének, a kommunikációjának mind mind idő kellene még hogy beérjenek. Ebben kb egyet is értünk a Delej utcával, a bökkenő csak az, hogy a nem túl profi Dohány utca a szakértőink, akinek jogában áll a döntést meghozni. Eddig ugyan tartották magukat a Delej szakvéleményéhez, de mivel náluk minden aszerint dől el, hogy aznap mire ébrednek,vagy az aznapi szakértő milyen infó birtokában van, ez elég aggasztó. Szóval kéretik mindenkinek az egyedi identitása és meggyőződése szerint drukkolni, imádkozni, esetleg mindkettőt.

Táncoljunk, vígadjunk, csodálkozzunk, szeressünk!

2011-02-10T21:54:00.002+01:00

Ez pedig az új felfedezettem. Ebben a tánccsoportban Down és nem Down táncosok egyaránt láthatóak.Még mondják, hogy nem tud teljes életet élni aki ilyen olyan szindrómás. Tudjátok min gondolkodtam? Hogy aki ebben hisz, talán az nem képes teljes életet élni, mert hogy is lehet egy élet teljes anélkül, hogy valakiben nem a lehetőséget, hanem a hiányosságokat keressük. Csodás kis plusz kromoszóma!

Anjali Dance Company

2011-02-10T21:52:00.000+01:00

Christmas Food Court Flash Mob, Hallelujah Chorus - Must See!

2011-02-09T18:19:00.001+01:00

Bár elmúlt már karácsony, de ezt látnotok kell!

Mama hogy megy be az a nagy elefánt...

2011-02-07T17:29:00.003+01:00

Máté minden reggel gondosan megválogatja, hogy melyik kedvence kísérje el az oviba. Van úgy hogy Züzü, az óriás méh jön velünk. A szekrényt pedig nem egészen erre tervezték. Azért az óvónénik arcát is szívesen megnézném amikor mit sem sejtve kinyitják a szekrényajtót.

Pandémiás központ, és Bálintgazdulás

2011-02-07T17:19:00.006+01:00

A kiskert. Step 1.

Ilyen a lázas Bebe.

Azok lettünk, már pandémiás központ. Köhög, orrfolyik, hasát fájlalja, torkát is. Mára már én is. Jaj! De hát ilyen a február.

Bebe meg ráadásul nem is eszik csak joghurtot. Kieszik minket a vagyonunkból! El tudjátok képzelni az nap hány joghurt. Uniós támogatást fogok kérni rá.

Na de, így állunk a kiskert pojecttel. Ma sikerült elvetnem néhány magot. (Az a sok kis doboz Bebe felett.) Most várom a palánták kikelését. Idén sárgarépával, az egzotikum kedvéért céklával, kevesebb cukkinivel, és fűszer és gyógynövényekkel próbálkozunk. Majd meglátjuk,de a földműves génjeimet nem hallgattathatom el. Addig is várom a tavaszt.

Mindennapok

2011-02-04T18:20:00.007+01:00

Kutyafülű Aladár uzsonnázik.

Alkot.

Itt láthatóak a mindennapok. Máté mindennapjai, mert Bebe velem tengeti egyelőre. Bár ha az ovi környékére kerül, és sikerül elérnie valahogy be is engedjék a csoportszobába ( mivel igen cuki tud lenni, ha akar általában sikerül is neki), kirángatni szinte lehetetlenség. Beül, magyarázni és szervezkedni kezd azonmód, miközben egy csapat auti gyerkőc tanácstalanul bámul reája. Pudge-Bebe született vezér.

Itt látható tehát Máté munka és farsangolás közben új csoportjában. Úgyse találjátok ki minek akart idén öltözni. Tejszínnek a terápiás kutyának. Mivel elvi okoból nem kedvelem a vásároljunk jelmezt metódust, mi állítottuk elő Tejszínt. Jövőre már Bebét is öltöztethetem be. Lehetne fánk, esetleg hurrikán ( ha értitek a célzást).

Életképek

2011-01-26T10:58:00.003+01:00

Útban az oviba, első lépés.

Máté és az első alma. ( Eddig nem ette meg.)

Máté szerint a valamire való nő...

2011-01-26T10:49:00.002+01:00

A valamire való nő attribútumai: 1. rendelkezzen legalább egy nyestkutyával, 2. rendelkezzen olyan biciklivel, amely alkalmas a nyestkutya/tyák szállítására 3. rendelkezzen szívdobogást utánzó nyestkutya altatóhellyel 3. legyen érett hölgy .
Jelenleg ezeket az elvárásokat egyedül Nicola Goeltzner nevű állatgondozó teljesíti. Várjuk szíves jelentkezését!
Máté mindenesetre jelenleg nyestkutya ápoló akar lenni Nicola mellett.

Napjaink árja

2011-01-02T22:26:00.006+01:00

Szegény kis blog, igen elhanyagolt állapotban vergődik. De most megpróbálom behozni egy kissé a csúf elmaradásomat.

Először is, időrendben az első hírem, hogy megörökítettek bennünket a nagyvilág számára, vagyis benne leszünk a tévében. Januárban. Az ATV az ovi-sulinkban forgatott, és szerettek volna egy- olyan családot is bemutatni akik nem kaptak idegösszeomlást a spec leszármazottaiktól. Mivel, mint megtudtam, én mosolzogva közlekedek a folyosókon ( nagyon figyelik ám az embert), sőt apa is igen kedves csemetéjével, így ideális jelöltek lettünk. Néhány napi intenzív takarítás után, ami hasonlított a D-nap levezényléséhez ( itt töredelmesen be kell vallanom nektek, hogy a snájdig rend nem az erősségem, szóval kellett az a D-nap hozzá), eljött a nagy nap. Most pedig következzenek a tanúságok dióhéjban, hátha ti is kerültök ilyen helyzetbe még.

1. Ha bevilágítják a lakásodat, ott is pókhálók lógnak ahol te nem láttad eddig. A pók leleményes és ügyes állat, csoda hogy mikre nem képes, a te kontódra is.

2. Ne dugj semmit a bútorok mögé mert elhúzzák,és nagyon kínos megmagyarázni hogy miért tárolsz egy hétliteres pezsgős üveget a fotel mögött. ( pedig tényleg az esküvőnkre kaptuk és nincs szívünk kidobni.)

3. Készülj fel a legvadabb kérésekre is.Ne rebbenjen szemed se ha autista gyermekeddel spontán játszanod kell a kamerák előtt, miközben utolsó reményed a szociábilis Bence ordítva követeli Mici mackót a tévében.

4. Gyakorolj, gyakorolj, gyakorolj! Készen kell állnod arra is, hogy játszi könnyedséggel válaszolj olyasmire, hogy miként jellemeznéd egy mondatban gyermekeidet, vagy magyarázd el mi az autizmus szerinted, miközben a ded ráunva Mackóra a nappali ajtaját veri.

5. Ez okból kérd el előre a kérdéseket.

6. Soha, de soha ne mond a stábnak, hogy a hálószobád tabu, mert tutira azt hiszik hogy a nagyit tartjátok ott lekötözve. ( Bocs nagyik.)

Mindazonáltal túléltük, reményeim szerint el tudtam mondani néhány értelmes mondatot is. A többit meg meglátjuk.

Színház. Ott is jártunk ám. Nem tudom emlékeztek-e még az utolsó színházas élményünkre. Ha nem , következzék egy kis frissítő. Két éve, Máté valóságos rohamot kapott a Kolibriben, ahonnan nagyon kimenni sem lehet, a WC is olyan kicsi, hogy még onnan is kihallatszott Mici ordítása. Megijedt szegénykém ettől az egésztől, a sok gyerek, a hangok, az idegen hely, túl sok volt neki. De nem olyan fából faragtak minket, hogy egykönnyen feladjuk a gyerekeinket! Idén is elmentünk. Láss csodát! Máté élvezte minden percét az előadásnak, még drága Krisztim ( Bebe gyógypedagógusa) ölébe is beült, sőt a színpadra is felment a gyerekekkel. Bebe, hát ő meg olyan csodát látott, hogy percenként elöntötték kis szívét az érzelmek és nem győzte nagy boldogságában Mátét ölelgetni, vagy olyan hangosan nevetett hogy az egész színház zengett tőle. Ilyenkor igazán gyönyörű látni, hogy hogyan virágzanak ki a szemünk láttára a gyerekeink.Nagyon hálásak vagyunk Neki ezért a négy gyerekért. Igazi áldások mind a négyen!

Karácsony. Szép volt, hektikus mint mindig, és most is a dekorálás és a nagytakarítás helyett igyekeztünk egymásra figyelni. Egyik nap az egyik, másik nap a másik Naggyal főztem, ami nagyon klassz dolog volt. Mint tudjátok mi a karácsonyt minden áldott évben más nép hagyományai szerint rendezzük. Ilyenkor igyekszünk autentikus ruházatot, ételeket, sőt terítési módot prezentálni. Ettünk már földön papucsban és vietnámi kalapban, de volt már maharadzsánk is a fa alatt. Idén nem árulom el milyen nép voltunk. Próbáljátok meg ti kitalálni a képről. Nem lesz könnyű mert mindenki más oldalról közelítette meg a témát (na jó, Jánost én se teljesen értettem). Máté karácsonya idén is kicsit más volt mint a hagyományos kép kívánná. Mivel Mici nem rajong a meglepetésekért, ezért maga választja ki az ajándékait, de csak karácsony este bonthatja ki őket. Nincs sírás így, nincs rémüldözés. boldog, így mi is azok vagyunk.

Legyünk pozitívak!

2010-11-18T13:20:00.005+01:00

Régóta nem jártam én sem a saját házam táján, mivel Bebe nem az egyszerű korszakát éli. Dióhéjban, pakol, rombol, dobál, életveszélybe kerül és persze mindezt a kétévesek ( na jó, ő már három)természetes bájával. Néha a hajam az égnek áll, de már kifejlesztettem olyan szuper hallást és érzékelést mint ami a Superman filmekben Superman sajátja, tudok lábbal gyereket dajkálni és kézzel közben főzni. Az én kriptonitom a kialvatlanság.Most pedig várom a filmes ajánlatokat a következő Superwoman főszerepre.
Na és ezután amiért pozitívak lehetünk. Árvai Gabi kisfia is egy jó integráló oviba került egy kis kitérő után. Éljen, éljen a XIV. kerületi Zöld Lurkók Óvoda, és főként a dolgozói! Bizony igazat kell adnom Gabinak abban, hogy a hozzáálláson áll vagy bukik minden. De ahol a mi kis különlegességeinket lerázzák, lekezelik ott biztosak lehetünk abban, hogy az alkalmanként problémás korszakukat élő, esetleg nyughatatlanabb gyerekkel is ez történik. A hozzáállás miatt.
Tartozom három iskolával is ahol jól kezelik az integráció nehéz, de nagyon szép feladatát.
Deák Diák Általános Iskola. Ide Olivér jár, és az első osztály túlélése után szépen szárnyal felfelé iskolai és filmes karrierje. Láttátok a tévében?
Norka barátnőm által ajánlott Klebersberg Kúnó Ált. Isk. és Gimnázium. Második kerület, de úgyszintén jóhírű.
A harmadik pedig a bábozó atyával ellátott Kolping Általános Iskola és Gimnázium a Váci úton. Nekik van spec épértelmű auti csoportjuk , a Csillag csoport, egy zseniális tanítónénivel akinek a saját gyermeke is idejár. A csoportból alkalmanként integrálnak egy egy órára vagy teljes időre is gyerkőcöket. Minden srácnak saját személyi segítője van egy lelkes fiatal személyében. Az arra alkalmas gyerekek pedig a normál osztályokban is tanulhatnak. A tapasztalatok szerint ők is jól teszik a dolgukat. A bábozó atyáért pedig személyesen is odavagyok így a képek alapján. Már félre ne értsétek, a bábozós atya bábozós módszeréért ami abszolúte gyerekbarátnak tűnik.
Szóval lehet ezt így is kérem! Ahol a szívetek ott a kincsetek!- mondta Jézus. Kérdés, hogy az integrálók hajlandóak-e a szívüket beletenni a dologba. Mint azért látni akadnak ilyenek is. Szóval ha valaki ovit vagy sulit keres, talált az írja csak le bátran ide. Segítsünk egymásnak így is!

Bréking!

2010-10-09T08:16:00.003+02:00

Így evett.

Bebe nem eszik. Tegnap dél óta tart a sztrájk. Bármit is kínálok. Nem. Amúgy jókedvű, vidám, és szokásosan csirkefogóskodik. De enni azt nem. Tudom, majd megéhezik...De ő Bebe, aki még a másik ember tányérjába is belekezd gondolkodás nélkül ha ebéd közben elfogy a tányérjából az adag.

A verseny tovább dúl.

2010-10-08T09:31:00.006+02:00

Timakka új jelölttel csapott a húrok közé. Bocs a képzavarért! Ismerjétek meg a Mákvirág ovit!

Új jelöltünk verhetetlen specialitása az embervásár. Eljönnek a spec oviba, válogatnak a jelöltek között, és gyors ítélettel lohasztják le a lelkes szülőket, miszerint egy gyermek nem változik fél év alatt. Már ez a summás kijelentés is sokat sejtett szakmai hozzáértésükről, hozzáállásukról. A szakmai alázatról pedig az árulkodik, hogy nem hajlandóak elfogadni egyetlen valódi szakértő véleményét sem. Átgondolni sem. Próbát tenni sem. Összefoglalva, jönnek , látnak, válogatnak, visszamennek. Ja , és kiosztanak.

Összetehetjük a kezünket, hogy Timakka fia fennakadt a szigorú szűrőn, és alkalmatlannak találtatott, mert így most egy másik integrált oviban vígan beilleszkedve élhet.

Drágáim! Ez nem a mi szégyenünk, nem a gyermekeink szégyene, hanem annak a gyanúsan fejpénz orientált integrációnak nevezett valaminek, ami ma szeretett hazánkban működik.

Na de. Arra gondoltam, hogy ne csak a negatívumokról beszéljünk. Ha valaki tud valóban jól integráló intézményről, pedagógusról emeljük őket egy kicsit a piadesztálra. Meséljünk arról is hogyan és miként oldották meg a kihívást, és miért jó ott gyereknek lenni. Ha akarjátok küldhetitek emailben is pestikriszta kukac té onlájn hu címre. Hátha tanulnak az intézmények ebből is.

Az iskolák akikre nem vagyunk büszkék.

2010-10-04T18:06:00.005+02:00

Egy ma délutáni visszautasítás után ami egy egyszerű általános által ért Máté személyét illetőleg, ( "na azért ilyenek nálunk nincsenek"), megteszem az első ellenlépést és megalapítom az akikre nem vagyunk büszkék díjat. Ezt azon iskolák nyerhetik el auti felnőttek/gyerekek részéről, amelyek a teljes előítélet és lelki homály állapotában reagálnak/tak rájuk, illetve képesek voltak megfelelő szintű kifinomult módon bizonyítani a kooperatív képességeik teljes hiányát. Feltétlen kritérium, hogy az elutasítás előtt ne ajánljanak fel személyes találkozót, és ne lássák a gyereket Kedveseim, ne hagyjuk magunkat! Nevessünk mi a végén!

A kezdő duó:

Palánta Iskola Pilisvörösvár ( bevallottan sni-s gyerekek integrált oktatását vállaló iskola, de mivel már láttak egy autit nem kérnek belőle többször).

Kalász Suli Budakalász ( bár itt csak egyelőre az iskolatitkár mutatott megfelelő szintet, nincs nagy kedvem az igazgatóval is megismételni a csevejt) Nálunk hangzott el, hogy na azért ilyenek nálunk nincsenek. Szintén vállal sni-s kisfickókat, már amennyiben nincs sok baj velük ezek szerint.

A díjazók vállalják, hogy memoárjaikban megemlítik azon intézmények nevét, akiknek az égegyadtavilágon semmit sem köszönhetnek. Az első páros ütős, de nem reménytelen felülmúlni.

Skanzen képekben elregélve.

2010-10-04T11:17:00.015+02:00

Ebédszünet.

Kukorica derce.

Kinek a pap, kinek a papné. Avagy ki hol szeret ülni.

Az egyik udvaron szabadtéri játszodát leltünk.

Lépcsőn pihen Mosi és Gazdája.

Megcsodáltuk a mályvákat is, és üldögéltünk a kispadon.

Komposztálódtunk. De az is lehet, hogy ez egy vonat.

Újra itthon.

2010-09-13T08:22:00.005+02:00

Újra itthon vagyok! Már úgy értem, hogy a bőrömben. Hosszan hallgattam, mert a nyár minden percét a kereséssel és önmagunk szétszórt darabkáinak összerakosgatásával töltöttem. Nem sokat csináltunk, mégis sokat tettünk a nyáron. Volt persze nyaralás a Balatonon, de főként az erdőt jártuk a gyerekekkel és csak beszélgettünk és beszélgettünk. ( Máté bezéde, minő érdekesség, sokat javult:) ) Megint egymásba kapaszkodtunk, megint együtt mozdulunk. Jó újra itthon lenni a bőrömben.

Az ügy érdekében lemondtam néhány fejlesztést. Nem vállaltuk a szupernek ígérkező, de újabb napot elfoglaló mozgásfejlesztést. Egy napra tettük a csoport és egyéni terápiát Bebének, és Máténak megtartottuk a csütörtöki Kati nénit a Delej utcában. Így működni látszik a dolog.

Máténak azóta volt egy felülvizsgálata is az autiban. Ez alaklommal egyedül volt a vizsgáló pszichológussal. Sztahanovi jellemét ismét megvillantotta, mivel a feladatos azstaltól csak külön könyörgésre volt hajlandó felállni és játszani menni. Ő még látott kikészített feladatokat, addig meg nem szokott távozni. Az eredmény: a beszéde sokat javult, a kéztő gyengesége viszont nem ( ez a fránya kis izomcsoport kéne de nagyon majd a kézíráshoz), feladattudata kiváló, a mozgása nem, a bonyolultabban megfogalmazott , több szempontú feladatoknál még elvérzik ( itthon nem, de az idegen környezet ezek szerint még megzavarja). Javaslat: maradjon 8 éves koráig az oviban, ha lehet ebben, és járjon külön tornára. ( Nem nagyon látom lehetőségét se annak, hogy Mátéval usziba járjunk, mivel Bebe is itt van, sem pedig annak, hogy a torna szárazföldi változatát gyakoroljuk, mivel hogy rám hárul az egyéni fejlesztésének egy része, így a délutánjaink éppen elfogadhatóak így, és még a kötetlen séta is belefér.Szóval marad az alapozó terápia az oviban és az önálló egyensúlyozás a farönkökön.

Bebó is ügyesedik. Már egész szépen járdogál. Új szava a kör -kö. Persze egyre akaratosabb, ahogy ez ebben a korban már csak lenni szokott. De még mindig ugyanaz az elbűvölő sármőr is egyben.

Ui: a képek nyáron készültek ama balatoni nyaraláson. Igen a karcsú, sellőszerű

lény Bebe mögött én vagyok, vizesen és kissé fáradtan a folyamatos cúszdára emelgetéstől.

Máté olvas és nyelvet újít

2010-07-01T09:26:00.002+02:00

Bizony, Máté váratlanul olvasni kezdett. Eddig is tette, de nem olvasott úgy ahogy a nagykönyvben ez áll. Bár a betűket és számokat úgy két éve ismeri a rendszámtábla korszakából kifolyólag, de semmilyen hajlandóságot nem mutatott arra, hogy egybe is olvassa őket. Nem érdekelte a dolog, én meg nem erőltetem az ilyesmit. Az a filozófiám, hogy eltölthetsz kínkeservvel egy fél évet azzal, hogy megpróbálod rávenni a gyereket hogy olvasson, vagy kivárod az idejét és megteszi magától egy hét alatt. ( Ezért is "szerelmem" az Okosbaba program, ahol már néhány hónapos csecsemők trenírozása folyik ezirányban. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy ha ezek az okos babák, akkor a többiek nyilván a buta babák...)

"Szól a kaparinty, az a nagy tarajú..." énekelgette Mici múltkor. Kérdeztem tőle, hogy mi az a kaparinty? A kakas.-mondta a kis Kazinczy.

Új fajt fedeztek fel!

2010-06-30T11:13:00.002+02:00

Szakavatott bogarászunk Dr. Sheldon Mici Cooper új fajt fedezett fel. Jórészt a maga szórakoztatása végett keresgélt, mikor ráébredt, hogy a titokzatos Világegyetemben több Mici is létezik. Amit azóta kiderített erről a titokzatos fajról/törzsről:
1. Több Mici is van.
2. Titkos jellel magához tudja hívni őket. (Száj nagyra tát, és a nem fajtársak számára halk sóhajtozásnak tűnő hangot hallat.)
3.Emlősök, ezért Felfedezőnk is tudja szoptatni a kis Miciket.
4. Vastag farkukon ugrálva közlekednek.
5. Csapatban élnek.
6. Barlangokban laknak és nem szeretik az égdörgést.
7. A káposzta a kedvencük, de ha fű van az is jó.
8. A fénytörési sajátosságaik miatt egyedül Máté számára láthatóak. Nekem már többször is mutatta, hogy merről jönnek.
Az új faj avagy törzs neve, a Képzeletbeli Micik.

Mega Találkozó

2010-06-29T09:06:00.012+02:00

Csevegett a kispadon.

Szerelmezett...

Kutyát látott...

Nem is olyan régen volt nekünk egy nagy családi találkozónk Anna és Eszter szervezésében. Minden Kühne és azok csatolmányai Bükkszentkereszten töltöttek néhány napot . Még családi póló is volt, fehér és rajta a felirat, hogy Kühne találkozó 2010. Ebben voltunk mind, ami végtelenül mókás volt, mert Bükkszentkereszt nem túl nagy, és ebben különböző csoportokban sétálgatott egy csomó egyenpólós családtag. Valószínűleg valamilyen szekta benyomását kelthettük így első látásra.

Voltak azért félelmeink Máté és az ismeretlen rokonok relációját illetőleg. Nem is alaptalanul. Mikor megérkeztünk és őt körülkapta egy hangos és lelkes csoport, teljesen kikapcsolt (melt down ahogy a szakirodalom hívja). Csak hangosan védeni tudta személyes szabadságát. Gyorsan visszavonulót fújtunk a szobába, ahol még a fejét is betakarta az egyenpólókkal, úgy szepegett bent. A közös ebéd után, amin Nagypapa még verset is szavalt, kirándultunk kiscsaládilag, és ez már feldobta őt is. A környék meg a falu tényleg meseszép, olyan Csobánka jellegű, csak rájuk nem eresztettek akkora forgalmat, mint ránk. Este aztán volt tábortűz, ahol minden gyerek ( Annát idézem) szalonnát akart sütni, és minden felnőtt meg akarta tanítani őket erre, meg éneklés is. Máténk, nem túl tiszetelettudóan, de úgy kommentálta a dolgot, hogy " A rokonok ordítanak az udvaron."

Másnap már teljesen helyreállt Máté lelke is. Erzsi nénivel még pacsizni is hajlandó volt.

Bebe... A családi együttléteket egyenesen Bebének találták ki . Élt mint hal a vízben, ahogy látszik. Csak azt volt nehéz eldöntenie kivel is szerelmezzen pillanatnyilag. Teljesen kivirult, és nem győzte jóindulata és szimpátiája minden jelét az összegyűltekre zúdítani. Még azt is eltűrte, hogy a kis Lottit gyömöszöljem egy kicsit, addig ő választott girlfriend-jén Kathrinán csüggöt áhítattal.

Szóval jó volt nagyon. Mert sokan vagyunk, és együtt is tudunk lenni, és ez valami olyasmi ami már nincs ebben a világban vagy nagyon ritka. Az én családomban legalább is nincs ilyen kohézió valamiért. De itt jó volt otthon lenni.

Anna és Eszter, jövőre is mennénk....

Dr. Sheldon Cooper

2010-06-22T16:41:00.005+02:00

Máté verse, amit a mega családi találkozó után írt.

Kis galamb, puha galamb, kicsi szőr golyó,

Kis galamb, puha galamb, purr,purr,purr.

Na most, egy kis magyarázat. Dr. Sheldon Cooper egy zseniális sorozat autista tudósa, aki több vonatkozásban is hajaz Mátéra.

1. Mindketten utálják a kutyákat.

2. Mindketten gyermekkori feltalálók. ( Máté legutóbb az elemmel működtethető posztert találta fel.)

3. Félnek Goofytól. Máté ugyan eddig csak egy óriás reklám nyulat látott, de attól elmenekült, gondolom Goffy is a frászt hozná rá.)

4. Őszinték. Néha túlságosan is, ugye értitek...:)

5. Ez csak előzetes jóslás, de gyanítom Máténak is meg fog gyűlni a baja a kortársakkal.

6. Mozgáskultúra.

Mega családi happening... Hamarosan tudósítok erről is.

A fenti kép régi ugyan de azért szeretem.

Collapse

2010-06-04T17:09:00.002+02:00

Látta valaki a filmet? Én már csak nagy vonalakban emlékszem rá, főként egy jelenetre. A sok stresszel szembesülő Michael Douglas egy dugó közepén kiszáll az autóból, becsukja az ajtót és egyszerűen elsétál. Na , így éreztem mostanság magamat. Mint Michael Douglas a kormány mögött kiszállás előtt. Már április eleje óta éreztem, hogy baj van velem. A dolgok egyre szürkébbek, egyre csikorgósabbak lettek. Feszült lettem és fáradt. Nem leltem már kedvemet sokmindenbem, sajnáltam magamat bőszen. Persze ráfogtam ám mindenre a problémát. Biztos a frontok, meg az új vérnyomáscsökkentő... És hajtottam tovább a mókuskereket. Aztán jött a nagy összeomlás . Május közepe tájékán egyszer csak nem tudtam aludni többet. Napokig, hetekig két órákkal próbáltam ugyanúgy funkcionálni.( Nem lehet....) Aztán amikor már eléggé kikészültem egyik éjjel kénytelen voltam szembenézni a ténnyel, hogy a testem jelez. Benyújtja a számlát a folytonos rohanásért, stresszelésért. Ezután jött az önvád, csak rám számíthatnak, én nem adhatom fel, Isten rám bízta őket, én meg... Aztán ez is csendesült bennem. Újabb éjjelek jöttek és egy csendes Hang, "Az én igám könnyű...!" Ami hát összetör egyszerűen nem az Ő igája, hanem valami amit mi vettünk meggondolatlanul magunkra, esetleg mások terheltek ránk. Szóval léptem egyet. Jövőre nincs több fejlesztés heti kettőnél. Viszont lesz idő sok szerelmezésre, barátkozásra, nézelődésre, pakolászásra. Ahogy serpák mondták a hegymászóknak egy alkalommal, "Túl gyorsan megyünk, elhagytuk a lelkünket, meg kell várnunk amíg utolér." Hát így hagytuk mi is el a mi lelkünket, most pedig leülünk és megvárjuk a míg minket is utolér a miénk.

Az igaz hitrül... (vagy legalább is annak a bontakozásárul)

2010-04-26T16:04:00.004+02:00

Eddigi ténykedéseimet, hogy személyes hitemből akár egy szikrányit is átadhassak a legkisebbeknek, főként a szeretet átadására szorítottam. Ez talán mindennek a kezdete és vége, szóval az irány azért annyira nem volt rossz. Kedves történet az akkor már aggastyán János apostolról, hogy amikor tanítványai unszolták, hogy prédikáljon az istentiszteleten rendszerint már csak erre az egy mondatra szorítkozott " Gyermekeim, szeressétek egymást!".

Szóval, én is "csak" szerettem őket, mivel Mátét egyáltalán nem izgatta egy láthatatlan Lélek jelenléte eddig, Bebe hát ő meg csak kicsike. Mostanra viszont fordult a kocka. Az evés előtti és esti imákat számon tartják, mi több Bebe igazi kultuszminiszterként, ha észleli hogy valaki ima nélkül kezdene enni az asztalnál, a kis kezeit összekulcsolva fixírozza az illetőt amíg az észbe nem kap. Máté pedig esténként végeérhetetlen hálaadó alkalmakkal örvendeztet meg. Meg akar köszönni Jézusnak mindent ami csak az eszébe jut ( cipőt, játékot, Bebét stb...) Általában azzal a misztikus kijelentéssel zárja , hogy " Bent van a Jézus!"

Mátéságok és Bebeségek

2010-01-26T20:55:00.004+01:00

Máté egyik este kissé lehangoltan jelent meg a nappaliban lefektetés után.- Mi történt Micike?-kérdeztük. -Elaludt a gyertyám, fel kell kelteni.-
Emlékeztek, Máté egy zárható mécses fényénél alszik el. Mostanra túl lettünk a nemalvós korszakon végre. Viszont teljes gőzerővel dúl a mamázós korszak. Az ideje javarészét az ölemben ülve tölti, meséltet és énekeltet magának. Egész csinos népdal repertoárt sajátított már el. Még a hajlítások is pontosan a helyén vannak amikor énekel. Amúgy sem marad el mellőlem egy pillanatra sem. Igen, még a wc ügy is közügy lett. Ha templomba megyek, még késő este is néha kijön ellenőrizni szombat este, hogy nem párologtam-e el.
Nem tudom írtam-e már a Delej utcáról, ahová Máté mostanában heti egyszer egyéni fejlesztésre jár Katihoz. Nagyon szeret ott lenni, Katit pedig teljesen a szívébe zárta. Úgy dolgozik neki mint egy kisméretű sztahanovista. Kati így is becézi. Komoly arccal üldögél az asztalnál, akár háromszor, négyszer 10-12 percet is némi átvezető játékkal körítve, és addig nem áll fel az asztaltól amíg mindent meg nem oldott. Akkor sem ha Kati magára hagyja. Nagyon büszke vagyok rá!
Bencó... Na igen. Először is nekem még nem volt két és fél évesem aki megérezve, hogy aznap rosszul vagyok az ágyra parancsolt és betakart. A beszéddel is haladunk. Cica hoppá!- mondogatja miközben kiköpdösi az ételt az etetőszéke alatt keringő macskáknak. Anya, hamma, búú, oroszlánhang, miáú, kutyaugatás, háp . Ezeket mondja már. Na, meg mostanában lakberendez. Most nem a szétdobált játékokra gondolok, hanem az eltologatott bútorokra. Járni tanul velük.

Áttörés az érzelmek kifejezése terén

2009-12-30T07:23:00.004+01:00

Máté a délutánjai java részét az ölembe fészkelődve tölti valamiért. Beszélgetünk, dudorászunk. Egy ilyen alkalommal véletlenül lefejelt, én pedig a meglepetéstől feljajdultam. Szegény először megijedt, aztán láthatólag járni kezdett a kis agya hogy most mi legyen, aztán odahajolt az arcomhoz és puszilgatni kezdett. Tudom, hogy ez másnak nem nagy dolog, de Máté egyrészt rájött, hogy fájdalmat okozott véletlenül ezért kiáltottam egyet (képes volt más ember nézőpontjából szemlélni az eseményeket), másrészt kezdeni akart valamit a helyzettel amit ő okozott, még ha véletlenül is. Azóta rendszeresen alkalmazza a baj-puszi megoldást. Várom, hogy mikor csókol meg valakit a metrón ha a lábára lép.. :)) Na jó, ez csak vicc volt.

Mostanában azért gond is akad elég . Szegény ismét alvásgondokkal küzd. Gyakran este 11 után is ébren van, úgy hogy nem alszik délután. Teszi ezt akkor is ha konkrétan több órát szaladgálunk, ickázunk és focizunk a szabadban. Utálja ő is a dolgot, meg én is aki már kilenckor összezuhan(na). Mától megpróbáljuk a homeopátiát. Hátha...

Esti csendben

2009-12-30T07:06:00.003+01:00

Hosszúak ezek a napok így télen. A legnagyobb baj, hogy mire Puri Bebe felébred délutáni szunyókálásából sötét lesz, és már sétálni sem jutunk ki.A hétköznap délelőttjeink pedig a mindenki által nagyrabecsült Flúgos futam című rajzfilmre hajaznak, szóval a léha sétálgatás már nem fér bele. Az estéink viszont nagyon meghittek lettek amióta gyertyafénynél töltjük az utolsó fázisát. Lassan vetkőzünk, fürdünk. Nem kapkodunk. Közben beszélgetünk, énekelgetünk ezt azt. Gyertyát gyújtunk, csodáljuk. A végén elmeséljük a magunk írt mesét, elénekeljük az altatóinkból fűzött kis csokrot, imaképp pedig az Adjon Isten jó éjszakát!-ot. Máté elfújhatja a gyertyáit, miközben megszámolgatja őket, csak egy marad égve a szekrénye tetején egy zárt kis mécsesben. Szóval, megadjuk a módját a dolognak.

Megúszta

2009-11-23T11:09:00.002+01:00

Bebó-Puri ismét megúszta az orrmandulája kivételét. Nem úgy Laci papa Rckevéről való felbumlizást, hogy Micire vigyázhasson, én a több tonna vega kaja megfőzését, mert a kórház a hagyományos parizeres vonalat követi, gondolom tradícionális és anyagi okokból.

Miután beértünk a kórházba és a dokink gyorsan átirányított az altatóorvoshoz a rutin vizsgálatra, a doktornéni elkerekedő szemekkel kérdezte, hogy tulajdonképpen mi a szöszt keresünk itt. A gyerek gégéje és légcsöve szerinte két hét alatt nem nőtt nagyot. Látszott rajta az előző intubálási kisérleteének nyomasztó emléke. Végül, azt ajánlotta fel, hogyha már bejöttünk és mi nagyon szeretnénk, akkor ő megpróbálhatja egy alternatív módszerrel intubálni, de az nagyon veszélyes, de megígéri, hogy azonnal leáll vele ha bajt észlel. Na, persze hogy nem akartuk kipróbálni a dolgot. Ismét bevegyszerezni, altatni azért hogy húsz percen belül kiderüljön hogy nem fog összejönni. Amúgy is mostanában olyan rossz érzésem volt ettől a műtéttől, valami belül azt súgta hogy feleslegesen csináljuk. A dolgot így egy év múlvára napoltuk, addig hallásvizsgálat lesz. Ezt sem értem hogy minek, mivel eddig egy vizsgálat sem hozott értékelhető eredményt az elmúlt évben. Majd rákérdezek.

Bebe kapott homeopátiás műtéti felkészítést, így most az éhezést sokkal békésebben tűrte, és persze rögtön begyűjtött két nővérkét is magának akik alig várták, hogy végre az osztályra kerüljön a kis Puri.

A nagy kép remix

2009-11-19T08:02:00.007+01:00

Máté öt éves lett, aztán a szülinapi buli valahogy beőrült ... A jó Dr. Gerda mindent meggyógyít.

A balesetet szenvesett sün, avagy "és lesz sünitorta is..."

Így nem aludtak a Balatonnál együtt, avagy miért is nem alszik egy szobában a két fiú.

Homokot eszik és macskát nyaggat.

Remix

2009-11-06T15:04:00.002+01:00

Ma Bebe végre felállt minden kapaszkodást nélkülözve. Technikás. A popót a magasba lenditve araszolni kezd hátra amig nem sikerűl annyira ősszehajtogatnia magát hogy onnan már csak felfelé lehessen egyenesedni.
Időközben új nevet is találtam neki. A fiamat Purinak is lehet becézni, mivel egyre inkább hasonlit egy kicsi kerek purihoz, valamint egy joviális Buddhához, de azért az már mégis túlzás lenne...
A kis Puri mütétjét ismét elnapolták, mivel az előtte való este gondosan belázasodott.majd elkezdte a fülét is folyatni. Bárki is adja le neki a drótot a mütétről, az most hagyja abba, mert már harmadszor főzőm meg a vega kórházi ellátmányunkat és pakolok őssze, rendelem fel a nagypapát Ráckevéről. Azóta minden rendben, de sajnos aza antibiotikumot nem úsztuk meg.
Felfedeztem továbbá. hogy laptopon Máté végre békén hagy dolgozni és irni. Kitört a béke. Csak még helyesen nem tudok irni ezen a kis micsodán szóval nézzétek el nekem a központozás hiányát meg a fura ékezeteket és annak mentességét.
Jártunk ismét az Állatkertben. Sajnos egy kicsit későn érkeztünk, de sebaj, mert sötétben még úgyse láttuk az állatokat. Mint kiderült nem véletlen, mivel a sötétben nem látszanak olyan nagyon. Mátét azért annyira nem zavarta a dolog, mivel szelektíven élvezi a látványt. a legmenőbb állatok nem sorrendben, kaffer bikavarjú, tengerimalacok akik nem voltak láthatóak csak a menő városkájuk, majom aki egy tállal a kezében felrohant egy fára, és a teve aki enni kért.
Máté amúgy ráérzett a növény gyűjtésre. Komolyan. Van egy gyűjtője és számos kirándulásunk és erdei sétánk alkalmával velem, mint fekete szolgájával leszedeti a érdeklődését felkeltette növénykét, itthon beragasztatja velem egy füzetbe, és kikeressük a nevét egy lexikonból amivel Cs. nagypapa látott el minket. Amikor járkálunk az erdőbe sorra veszi a kedvenceit, erdei iszalag, csalán ( a csúcs kedvenc), közönséges komló, susogja elmélyülten maga elé.
Képeket holnapra ígérhetek, mivel a technikai anReafabetizmusom miatt reménytelen hogy feltöltsek bármit.

Műtét és yes comment csapó 2.

2009-10-13T19:27:00.002+02:00

Nostehát. A lentiek némi kiigazításra szorulnak (nem Jereván hanem Teherán, nem osztogatnak hanem fosztogatnak stb). A kórházban volt Bebe méretű intubáló, csak a műtéthez nem volt bekészítve, mert a kora alapján nem gondolták hogy ilyen kicsi kell. Tiszta előny egyébként hogy nem műtötték meg mert délutánra valami vírusfertőzéstől lázas lett és hányt, namost ha ezt a műtét után teszi, abba bele se szeretnék gondolni (felülfertőződés, kórházi tartózkodás minimum két hétig stb). Kapott gyógyszert és hazaengedték, most már itthon van, novemberben újrakezdjük!

Folyt. köv.

Műtét és yes comment

2009-10-13T11:51:00.002+02:00

Bence éjszaka betaknyosodott, úgyhogy azzal a várakozással indultunk el hajnalban a kórházba, hogy ülünk sorban egy darabig azért hogy megmondják hogy így nem tudják megműteni és jöjjünk vissza máskor. Az izgalmak kedvéért az órát is elfelejtettüktem felhúzni, úgyhogy kis késéssel keltünk, de sikerült a kitűzött időpont előtt odaérni. Némi idő múlva megjelent orvosunk, külső-belső takarítást végzett Bence fülében amit az alany meglehetősen rosszul viselt, majd átküldött minket sürgősséggel hallásvizsgálatra, hogy majd részben az alapján eldöntik hogy műtik-e ma. A hallásvizsgálaton ismét Bence fülébe próbáltak piszkálni, amit a takarítás tapasztalatai után egyszerűen kikért magának, úgyhogy egy értékelhetetlen eredménnyel visszatértünk a fülészetre, ahol az anesztes némi hallgatózás után kijelentette hogy vágjunk bele, mindenféle értelemben.
Felköltöztünk az osztályra, kipakoltam az autóból a fél lakást amit mama bepakolt, majd hazaindultam Mátéhoz. Ekkor Bence már javában benn volt a műtőben. Pár kilométerre sikerült eltávolodnom a kórháztól, amikor Mamától SMSt kaptam miszerint mandula maradt. Felhívtam gyorsan, magyarázott valami csőről ami túl nagy volt és nem ment be, rövid barkochbázás után kiderült hogy Bencét a legkisebb szettel sem sikerült intubálni, emiatt a műtét elmarad. Kiváncsi lennék ezek után, hogy az újszülötteket pl hogy műtik.
Ezek szerint gondolom most várunk, hogy Bencének megnőjön a torka, vagy a kórház vegyen egy kisebb szettet.

Majd még mesélek...

2009-10-12T17:53:00.002+02:00

Bebét váratlan gyorsasággal holnap műtik. Minusz egy orrmandula, esetleg fülműtét. Nagyon izgulunk, na jó ő nem.
Közben ezer dolog történt. Volt benne égés, de már elmúlt , meg Máté első igazi szerepjátéka, és fényderült Máté vonzalmára a botanika iránt.De majd mesélek... Türelem! Addig is izguljatok értünk ki ki indíttatása szerint, imádkozzon is.

Delej utca ismét

2009-10-08T09:28:00.002+02:00

Eljött a Delej utcai felülvizsgálat ideje ismét. Máté ez alkalommal boldogan sétált be, és bár egyedül maradni még nem akart az őt vizsgálókkal, de szívesen együttműködött velük. Először egy asztalhoz ültették és különböző feladatokat adtak neki. Mint késöbb kiderült IQ-t próbáltak nála mérni, ami főként azon bukott el, hogy a finommozgása még nem az igazi így gyorsan elvesztette az érdeklődését a feladat iránt. Nekem már az is nagy eredménynek tűnik a tavalyi évhez képest, hogy balhé nélkül bejött és kooperált feladathelyzetben. Igaz ugyan, hogy néha egy kis bújásért, ölelésért odaszaladt hozzám is. Én addig a pszcihológussal beszélgettem, aki szerint ha Máté szereti ezt az ovit nem kell kimozgatnunk innen. Nagy kő esett le a szívemről, mivel én is nagyon szeretem ezt az ovit. Már az, hogy nem kell végtelen magyarázatokba kezdenem azt illetőleg, hogy mit csinál és miért a fiam, már kincset ér. Végül a beszédét, ami ebben az évben nagyot fejlődött, próbálták felmérni. Sajnos ez azért elmarad az átlagtól, de mivel ilyen szépecskén haladunk és az óvónénik is logopédus, így nyugodt vagyok.
Most lett Máté úr 5 éves. Kezdi kinőni azt a cuki babás kinézetét. Amikor elnyúlik az ölemben már bőven lelóg. Az ünneplésnek ugyan új formáját találta fel. Amíg gyertyát gyújtunk és énekelünk ő nálunk a kertben, Annáéknál pedig az előszobában üldögélt, de azért a torta felfalására bejött és az ajándékokat is szemrevételezte. Idei nagy sláger Bogyó és Babóca valamint egy orka és fóka duett, illetve egy orvosi táska. Amióta ez meg van, azóta érik az állatokat balesetek, általában gázolás történik, és a doktor úr a aszisztenciámmal szorgosan gyógyít. Azt ugyan nem értem, hogy az orrcsepp hogyan jön a gázoláshoz, de hát...

Félünk és rettegünk

2009-09-23T18:05:00.003+02:00

Na jó ez egy kicsit túlzás és nem csak mi félünk egy megfékezhetetlen kisfiútól. Sajnos megállíthatatlan, szalad, kiabál és lök és üt. Sokszor nem is agresszióból, csakúgy ismerkedésből, kapcsolat teremtés gyanánt. De ez Máténak és a többieknek sajnos mindegy. Máté pánikol és az idejét a konyhában tölti a dadussal, Amerikai nénivel (Erika, csak Máté hívja így). Halálra rémíti minden kiabáló, kakaskodó gyerek. Fél. Pánikol, ahogy a probléma miatt a csoportban vendégeskedő pszichológus mondta. Ezért nem jön elő és nem akar semmiben részt venni. Ez elég sötét árnyékot vet leendő iskoláztatásunkra... Az óvónénik igyekeznek kezelni a helyzetet, nem banalizálják, megértőek, szóval egy újabb piros pont nekik.
Közben itthon rendszeresen foglalkozom Micivel.Sajnos egy auti gyerek valahogy igényli ezt a rásegítést. Mici legalább is igen, mert nehezen enged be új infókat a világába. Kicsit irigykedve hallgatom ahogy atöbbi gyerek az együtt főzésből és egyebekből hogyan építi magától azt a tudást amit mi tudatosan és tervszerűen teszünk. De legalább képesek vagyunk rá valahogyan. am8ikor "dolgozunk" kell neki a csend a koncentrációhoz. Így tud jól figyelni. Kell hogy részlépésekre bontsam a feladatokat, pontosan jelezve hol kezdődik és hol végződik egy feladat. Még egy sötét árny...
Közben kinyílt a világa a mesékre. Falja őket. Bogyót és Babócát, Kippkoppot, verseket. És mi mesélünk és verselünk amennyit csak tudunk.
Néha elgondolkodom azon is, hogy otthon fogom tanítani Mátét. Ez a gondolat csak alakulgat bennem. Érlelődik és majd meglátjuk... Írhatnék én most szépnek nem mondható példákat a magyar oktatási rendszer jelenlegi állapotáról, meg gyakorlati tapasztalatokat barátnőm iskola mizériájáról, meg arról hogy vajon pontosan ki tudja azt, hogy milyen módszerekkel tanítható egy auti gyerek, milyen igényei és korlátai vannak. Mit jelentenek ezek a leghétköznapibbnak tűnő helyzetekben. Ha tudja, vajon majd egy egész felsős tanári kar egyként fogja majd ezt tudni és csinálni? Vagy írhatnék arról, hogy Tony Attwood 400 4-17 éves autista gyereke között végzett felmérésre szerint a felmérést megelőző évben a 90%-ukat érte fizikai vagy lelki bántalmazás a kortársaik által.Talán majd írok is, ha eljön az ideje. Addig is megbecsüljük de nagyon az óvónéniket és dadusokat, és persze portás és könyvtáros néniket akik bearanyozzák a napjainkat.

Ez van manapság.

2009-09-09T15:39:00.002+02:00

Sok megrovásban részesültem a hallgatásért. Szóval néhány momentummal megörvendeztetlek benneteket.
Bebe jó érzékkel az orrmandula műtétje előtt belázasodott, így mégsem operálták meg. Elnapolták októberre. Szerintem ugyan egyre kevesebb esély lesz arra, hogy épp nem lesz beteg, de majd meglátjuk.
Máté elkezdte az ovit, és nagyon élvezi. Vele együtt 9 auti lesz a csoportban. Jelenleg csak délig jár, aztán itthon élvezi a napot velünk. Így Bebe viszonylag nyugodtan alhat délután. Egyre többet mesél magától is a napjáról amit nem tudunk együtt tölteni. Főleg pletykákat, ki kit lökött fel, ki hányt és ki vette el a homokozóban a lapátot. Jelenleg azzal kisérletezik szépfiam, hogy a tükör előtt a szemén keresztül bejusson a fejébe. Ő mondta. Ezt úgy kívánja kivitelezni, hogy lassan közelít fél szemét behunyva a tükörképéhez.
Bebe pedig rájött, hogy hogyan használhatná Mátét eleven szirénának, ha szeretne a nagy családban egy kis extra figyelmet. Elég ha Mici kedvenc könyvét néhányszor megkaparja felém sandítva, Máté pedig azonnal sivítani kezd " Elviszeeem a rosszcsont Bencééét!" Rosszcsont Bence ekkor felvetetik és a legközelebbi felnőtt vagy testvér által elszórakoztatik. Okos!
Fejlesztésen még nem jártunk sajnos senkivel. A hét végén ugyanis templomba indulva , vendég kórus , kiöltözés stb.. még felakartam kapni Bebét, amikor is a derekam reccs. Én azon ünneplősen visítva elfeküdtem a földön és néha nyögtem egyet a családomnak figyelmeztetésként, hátha arra jár valaki. János, aki épp a fürdőben voltam azonban azt hitte megint Kistejes Fanafan miatt nyögök, így nem rohant elő. Három napig feküdtem, de mostanra egy kicsit jobb lett. Legalább is el tudtam menni Bencével Mátéért.

Nyári nyűglődések

2009-07-23T10:17:00.003+02:00

Te olyan vagy, aki nagyon szeretné Afrikát!- mondta egyszer egy kedves férfi nekem a debreceni menekülttáborban egy kiadós beszélgetés után. Minő tévedés, morfondíroztam a napokban. Elég nekem néhány nap harminc celsius felett és máris a halálomon vagyok. Fáj a lábam , az egész valóm olyan mintha mázsás súlyok húznának lefelé. Bármit elvégezni ötszörös energia mivel az agyam teljesen felmondta a szolgálatot. Segítség zombi lettem! Szegény gyerekek sincsenek jobb állapotban. Bezárva töltik a nap nagy részét. Unalom, nyűglődés. Az idejük nagy részét azzal ütik agyon, hogy civakodnak. Mivel mindketten ugyanazt a tárgyalási stratégiát választják, " Földet/ játékot, kifli csücsköt egyebet vissza nem adunk!" kezdődhet a huzakodás és a verseny sikítás. Közben a szemük sarkából lesnek, hogy megyek-e már igazságot tenni. Ha nem veszekednek, akkor vagy Benci egyszerűen csak harsányan nyafog, vagy hurcolnak és szórnak. Mindent, kockát, labdát, kártyát. Ma éjjel összesen öt műanyag állattal aludtam együtt, ebből egy Stegasaurus volt több tüskével. Máté hurcolta az ágyunkba.
Most tekintek csak igazi tisztelettel a légkondicionálatlan kórházakban dolgozó nővérekre és orvosokra, az út és házépítőkre, a földeken dolgozókra.
Remélem mindenki nevében, hogy hamar vége lesz ennek a mini Afrikának. Vissza nekem az életerőmet és kreativitásomat! Vissza az agyamat!!

Szakértők 2.0

2009-07-13T21:47:00.002+02:00

Ismét elfogott a kétely. Már írtam januárban egy nagy port kavart bejegyzést erről a témáról. Akaratlanul, de megsértve valakit, akit nem akartam. Tehát most kissé aggódó szívvel állok neki megfogalmazni az aktuális kételyeimet. Már rég óta érlelem, és reménykedem benne, hogy hátha ti okosabbak lesztek nálam. Hátha valahogy rosszul látom a dolgokat, vagy kihagyom az összkép egy kulcsfontosságú részletét, és majd ti világosságot gyújtotok számomra.
Olvastam Szirka ezirányú kalandjait. Szirka, aki egy nagyon jóképességű, okos leányzó ( aki nem hiszi nézze csak meg), ovi előtti szakértésen esett át. Mondhatnám megszakértették. Kiderült, hogy mivel Szirka nem akart együttműködni, ezért nem tudták igazán felmérni. Még a járását sem. Apukája ugyan egy szobában volt vele a felmérés alatt, de őt épp kikérdezték mások.
Ha még jól emlékszem a dologra, valamikor megszüntették az általános iskolákba készülő gyerekek felvételiztetését. ( Nem tudom, hogy ez alól a spec. osztályok kivételek-e.) Némi elbeszélgetésen kívül, úgy emlékszem tudást mérni, felmérni nem lehet. Érthető, stressz helyzetben, márpedig idegen helyen,, idegen embereknek, még ha éppoly kedvesek is, egy 6-7 éves lurkó nagyon rosszul teljesít. Ha egyáltalán... Nem értem, hogy a helyzet amibe a mi gyerekeinket nemhogy 6-7 évesen, de 3 évesen akár beküldik egy szakértőin, mennyiben különbözik az előzőtől. Talán ők jobban megvillantják tudásukat egy ilyen szituációban? Őket meg lehet/szabad ítélni az alapján a pillanatnyi teljesítmény alapján, amit akkor nyújtanak? Lehet felőlük dönteni, reálisan javaslatot tenni az iskoláztatása/ óvodai elhelyezéséről? Ha nem, akkor meg minek ez az egész? Miért nem elég a korai vagy egyéb fejlesztésre járók esetében a gyerekekkel évekig foglalkozó gyógypedagógusok véleménye. Nem bíznak meg bennük? Persze tudom én, hogy ha nem vagyok elégedett kérhetek másik vizsgálatot, másik bizottságot, kitehetem egy újabb vizsgálatihelyzetnek a gyereket. Én valahogy nem érzem ezt igazságosnak. Tudom én, hogy kontrollálni kell néhány esetben a szülők intézmény választását is, hiszen megeshet hogy valaki mondjuk rosszul látja a gyermekét, és nem a képességeknek megfelelő intézmény mellett akar dönteni. De hát akkor sem értem, hogy egy ilyen gyors vizsgálat mennyiben segít a kérdés kibogozásában. A mi bizottságunk teljesen elfogadta Máté esetében a Delej utca véleményét. Tudták, hogy nem tudnak így nem is akartak szakérteni nála. Majd az iskola előtt. De itt van Bebe. Ő messze kikerül gyakran mindent aminek tudatos fejlesztés, vagy munka szaga van. Remekül felfűzi a kis karikákat a mozdonyra , ha ő szeretné, de ha erre komolyan rá akarom venni ellenáll. ( Karika eldob, morog, kacagva elmászik stb..) Ebből mire lehet következtetni majd, hogy nem tudja megcsinálni?
Szóval kérdések és kérdések. Hátha majd ti....

Mátéságok

2009-07-13T17:18:00.002+02:00

Máté komoly vizsgálatnak vetette alá gepárdot, a műanyag állatkát. Mélyen a szemébe nézett, majd így szólt, " Nyisd ki a szádat!" Belekukkantva mindnet rendbentalált. " Most reagálnod kell!"- szólította fel a nyilván betgeskedő állatot.
Mostanában, ha nem tud valamilyen érzelmet kifejezni, nem talál rá pontos szavakat, egyszerűen valamilyen versből próbál odaillő idézetet mondani. Íme kettő ezek közül. Az alap helyzet, hoyg Mici megrémül a macskától, és bömbölve ordítja: " Jajgat a féreg,nehogy elnyelje!"
" Vigyázz, nehogy bajbaessél!" . Az első idézet Gryllus Vilmostól, a második Zelk Zoltántól származik. Ez az egész azért nagyon érdekes nekem, mert láthatólag Máté egyrészt jól értelmezte a vers részletek mondandóját, másrészt ezt még egy igen zaklatott helyzetben is jól alkalmazta.

Bebe füle ismét valamint kétségek és hátborzongások

2009-07-12T15:42:00.002+02:00

Pénteken Bebe és én ismét nekilódultunk a Bethesda fülészetének. Röpke, fiatal lányos remények nyiladoztak szívemben amikor azt gondoltam, hogy se január se február nincs tehát nem lehet olyan sok beteg, ráadásul mindenki nyaral , így biztos hamar végzünk. Hát nem, kérem nem. Ugyan nincs januári füles idő, és így nincs sok beteg, valóban sokan nyaralnak is,de ez az orvosokra is igaz. Így jó doktorunk három ember helyett volt kénytelen dolgozni. Ismét cirka három óránkba került bejelnetett időponttal együtt egy negyed órás, vagy talán még annyi időt sem igénylő vizsgálat. Bebe szépen viselte, csak a végén nyüglődött amikor már nagyon éhes és álmos volt. Játszottunk, énekeltünk. A helyzet a következő. A dobhártyája mögött még mindíg ott a folyadék.Felajánlottak egy júliusi időpontot a dobhártyaműtétre. Orrmandula kétséges, mondjam meg én hogy horkol-e sokat éjjel. Most aztán itt ülök a nagy lelki konfliktussal, műtessek vagy ne. Az orrmandula négy éves kor előtt ha kiveszik hajlamos visszanőni. Ugyanakkor Bebe arcüregében gyakran hetekig keringenek a bacik ami lehet, hogy a nagy orrmandula miatt van. Ráadásul jajj vérzik és egyáltalán ....Még Laci dokival konzultálok.
A végkimerülés határán vergődő dokink már jövő hét után műtötte volna négyszázötvenhatodikként aznap, de én visszariadtam. Szegény alig áll a lábán, legyen inkább szeptemberben a műtét, közvetlen a vakációja után. Ráadásul három hétig a környéken kellett volna maradnunk,ami az augusztusi mega családi nyaralás miatt lehetetlen. Egy vagy két éjszakát bent fogunk aludni. Én egy remek dönthető hátú széken. Viszek könyvet, és sok sok kávépénzt, hogy ne aludjak bele a kiságyba. Elképzelésem sincs a következőkről. 1. Hogyan győzzem meg Bencit arról, hogy nem ehet és nem ihat hat óráig a műtét előtt. Etekintetben nem ismer tréfát! . 2.Ugyanez műtét után. 3. Hogy fog Benci elaludni a kórházban hat másik gyerek között a nyüzsiben.

Vasárnap: Siófoki Képriport

2009-07-05T21:52:00.004+02:00

Történtek mindenféle izgi dolgok szerda óta, majd Mama elmeséli, én most egy képes beszámolóval szolgálnék sokadik kötelező siófoki kirándulásunkról (Máté szívesebben etet hattyút és megy ki a mólóra a strandra járásnál). Képek az alábbi linken:

http://www.facebook.com/album.php?aid=2026522&id=1031894352&l=db540d356b

Illetve különleges eseményként hekkeltünk; szegény halnak esélye nem volt, közel egy kilós súlya ellenére percek alatt elfogyott, amint az a képen látható. Van egy olyan érzésem, hogy leszármazottaim anyai ágon piranha-génekkel is rendelkezhetnek...

Szerda: Tíz év, veszprémi állatkert

2009-07-02T12:59:00.004+02:00

Szerdán egyrészt tízévesek lettünk (Mama+én), másrészt a kedvező időjárásjelentésre tekintettel úgy döntöttünk hogy ma lesz a napja hogy meglátogatjuk a veszprémi állatkertet. A szokatlanul szervezett logisztikai tervezésnek köszönhetően kicsivel fél kilenc után már úton voltunk (egyéb napokon ilyenkor szoktunk másik oldalunkra fordulni, ha a fiatalok hagyják), és így a kilences nyitás után nem sokkal már benn is voltunk a kapun; gyakorlatilag egy lélek nem volt, pedig a nap szépen sütött. Mondjuk mire kifele jöttünk tizenegy körül már volt tömeg rendesen.

Két kedvenc új állatunk a vízidisznó (mivel erősen hasonlít otthoni kedvenc tengerimalacainkra) és a sivatagi róka, akinek na evét Máté többféleképpen mondja (pl sír a tavi róka). Utóbbiból két példányt láttunk, az egyik fel-alá rohangált egy többé-kevésbé állandó nyolcas útvonalon a két összenyitott ketrecben (Mama szerint ő is biztos autista), a másik pedig meredten figyelte különböző pontokról. Mivel a rókákok üveg mögött voltak, nem tudtam őket lefotózni, de a linken található néhány kép a többiekről. Tavalyi nagy kedvenceink a prérikutyák csapatépítő tréningen lehettek valahol, mert színüket sem láttuk, csak az üres lyukakat sikerült lencsevégre kapni, és a csíkosfarkú makik is elvonultak jöttünkre.

http://www.facebook.com/album.php?aid=2026198&id=1031894352&l=ebf0734a05

Vasárnap: privatizáltuk a világosi strandot.

2009-07-02T12:51:00.002+02:00

Vasárnap miután elvonult a délutáni vihar, csapatostul kiszálltunk a világosi strandra hogy na most már aztán fürdeni fogunk, mert a víznek melegnek kell lennie, és már negyedik napja itt vagyunk, és különben is. A víz több mint meleg volt, lélek viszont nem volt egy sem, beleértve a pénztárost. Képek a lenti linken.

http://www.facebook.com/album.php?aid=2026024&id=1031894352&l=b27e529925

2009-06-27T21:59:00.011+02:00

Ha Balaton, akkor élünk mint hal a vízben. Már megjártuk Siófokot és végrehajtottuk a tradícionális hattyúetetést.

Ki mivel etet. Én kenyérrel, Máté pedig néhány műanyag állatkával is megkínálta a madarakat. Ezáltal gazdagodott a világképe, ugyanis rá kellett hogy döbbenjen, hogy a Balcsi nem gyerekmedence amiből könnyű kihalászni barmit. A Balcsi mély. Aztán meglátogattuk a japán kertet, ahol Bence kertrendezésbe kezdett, Máté pedig boldogan hajigált tovább ez alkalommal mar kifogyván a játékokból, megmaradt a kavicsoknál.

Mi pedig végre csináltunk magunkról egy közös képet.

Máté persze kiválóan emlékszik mindenre tavalyról. Ez gyorsan kiderült, amikor előzetes szoktató látogatást tettünk az egyenlőre üres strandon. Gondoltuk, elkerülendő a tavalyi jeleneteket, mikor Mici kissé zaklatottan a tömegtől ordítva taposta le mindenki törölközőjét , kivívva ezáltal egy egész strandnyi ember rosszallását, szóval ezt elkerülendő meglátogattuk a strandot. Így legközelebb legalább a hely nem lesz ismeretlen. Házi Memóriabajnokunk egyenesen felkereste a kedvenc táborhelyeit, tábláit, aminek hevesen örvendezett egy ideig (repkedett a kezeivel az örvendés tárgya előtt).

Este pedig általában sütünk. A ma esti különösen jól sikerült, először szénné égett, aztán megázott... De mi megettük. Egy kicsit sárga,egy kicsit savanyú, de a miénk. (Gyengébb idegzetű olvasóinkat kímélendő erről nem készült fotódokumentáció - Papa)

Elutazunk

2009-06-24T21:18:00.003+02:00

Elutazunk holnap Balcsira. De addig is egy kis újdonság. Mátét eddig nem nagyon kötötték le a mesék. Mondhatnám, kivette a kezemből a próbálkozásaim tárgyát és határozottan utasított helyre: "Nem olvasunk!" Először a fejbőlmesélésre kapott rá. Mostanában azonban keresztmama Andi Barnusa rákapott Bartos Erika Anna, Peti és Gergő sorozatára. Persze nekünk is kallódott itthon egy példány, amit Mici eddig arra használt, hogy az apró állatkákat kukkolta a képeken, meg persze egy maszatos kisbaba fényképét. Előkaptam, ismét szemrevételeztük a kis maszatost, aztán elkezdtük olvasni. Kiegészítgetve néha a magunk szájaíze szerint. És láss csodát! Máté végighallgatta, aztán egy következőt meg egy másikat is. Annak, aki nem ismeri ezeket a meséket, elmondom, hogy igazából nem is mesék. Bartos Erika családjáról szól, palacsintát sütnek és nyaralni mennek, veszekednek a gyerekek. Szóval csak annyi történik benne, amennyi minden kisgyerekkel. Ezek az első mesék Vekerdy szerint is. Valószínűleg most ért el arra a szintre szövegértésben , hogy élvezni is tud egy bonyolultabb sztorit. Nem tudom persze biztosan, csak azt hiszem így lehet.
Könyvtárba is elmentünk. Bebe már régóta "jár" velem. A gyerekkönyvtáros néni, aki maga is egy Down lánynak a keresztmamája, oda és vissza van érte. Bebe pedig produkálja magát ahogy tudja. Üldögél a könyvtáros ölében és bűvöl. Szóval ez a hölgy kérte, hogy mindenképp vigyem el Mátét is egyszer. Mondtam, hogy hangos egy látogatás lesz, de ő azt se bánta. Joga van neki is itt lenni!-mondta nekem. Szóval felkészültünk, átbeszéltük itthon Micivel milyen is a könyvtár és hogy nem sikítunk. Aztán amikor odamentünk pechünkre egy egész tábornyi gyerek fogadott akik a helytörténeti táborban volta épp. Persze Máté ideges lett, hiszen idegen hely, futkosó gyerekek. Sikított ahogy bírt. Először mert megijedt, aztán mert el kellett jönnünk. Vége lett a könyvtárosnak!-hüppögte. Másodszorra is nekifutottunk, főként hogy kedvenc könyvtárosunk biztatott erősen. Máté ez alkalommal nem sírt, ugyan gyerek is kevesebb volt. A könyvtáros néni halomra hordta neki az állatos lexikonokat. végül én választottam neki, persze egy Bartos Erikát és az általa nagyon hiányolt jakkos könyvet amit előző hónapban is kivettem már neki. Az ilyen könyvtárosoktól szép az élet!

Bebe beteg

2009-06-11T16:34:00.003+02:00

Könnyed nyári vírusunk van. Máté kezdte múlt héten, Bebe pedig folytatta ma. Sírás, nyűglődés és láz. Más semmi. Persze így lemaradtunk az évzáróról az Ilkában és az utolsó Krisztánkról is. Szomorú.

Persze a kép októberi, de B. pont így fest most is.

Máté

2009-06-10T20:07:00.004+02:00

Így, nemes egyszerűséggel. El akartam mesélni az előrehaladásunkat szociális téren. Miután sokat beszélgettünk arról, hogy barátnője Bogica fél az egyik kisfiútól aki néha ellöki, megbeszéltük mi is egy barát dolga ilyen vészhelyzetben. Nevezetesen, barátok megvédelmezése. Bogi és Levi épp szerették egymást, olyan sikerrel, hogy egymáson végezték a földön. Bogica alul, Levi pedig rázuttyant. Máté, aki nyilván Levit jóval bíztatóbb ellenfélnek találta, mint a másik nálánál nagyobb kisfiút, a tettek mezejére lépett. " Nem bántjuk a Bogit!"- utasította helyre Levit.
Ma , amúgy iskola látogatásra indultam. Megnéztem egy általános iskola és gimnázium berkein belül működő autista csoportot. Tanító néni csillagos ötös, a segítők szintén. A termet egy kicsit aprónak találtam, de hát ez van. Epochális rendszerben tanítanak, jelenleg 2.-4. osztályosokat. A bibi csak annyi volt, hogy a bizonyos negyedikesek az életkoruk alapján inkább hatodikosok. Az egyikőjük hiperaktív és néha nagyot kurjantva rácsap az asztalra vagy valakire. Ez pedig egy fele akkora kicsinek meglehetősen hátborzongató élmény lehet. De ez is megoldódni látszik, mivel a nagyok és a kicsik széttelepülnek. A nagyok jövőre komoly felsősök lesznek. A szaktanárok pedig ellátogatnak a csoportba a tervek szerint, már azoknál a tárgyaknál ahol nem integráltan vesznek részt az órákon. Amúgy a srácok helyesek, novella pályázatot nyertek ha jól emlékszem ketten is. Szóval nagyon sok van bennük, amit itt nem hagynak veszendőbe menni. Összesen öten alkotják az osztályt. Délutánonként zene és művészeti terápiájuk van. Szóval a hely bíztató, bár persze addig még van vagy 2-3 évünk. De én már most gyűjtögetek.
Amúgy tényleg döbbenetes élmény volt . Ha az utcán találkozol velük, talán azt mondod hogy ezeknél a gyerekeknél aztán tényleg se kép se hang. Kényszermozgások, kurjongatások... Aztán elolvasod a saját szerkesztésű újságjukat, amiben egymásról írnak és ledöbbensz. Az emberismeretükön, a szókincsükön, ami szerintem jóval meghaladja sz életkorukat. Ennyit a látszatról.

2. gyertya

2009-06-04T15:05:00.003+02:00

Bebe 2 éves lett. Csoda szerencsések vagyunk, hogy ő velünk van. Amit a legjobban szeretek benne, az a hihetetlen gyengédsége, és a kommunikatívsága. Mostanság, ha nem figyelek eléggé az üzletekben a pracliját nyújtogatja, és kétségbeesetten könyörög az elhaladóknak, hogy " Hamm, hamm!". És lehet ennek ellenállni? Valamelyik nap csapkodás közben engem is eltalált a kezével. Ijedten megállt, rám nézett, aztán megsimogatott és a biztonság kedvéért meg is ölelgetett. Isten éltessen kis Bebe!

Nyári napok.

2009-05-26T21:11:00.005+02:00

Azon néhány szép nyári napon beüzemeltük a medencét. Bebe tavaly óta igazi hablegénnyé nőtte ki magát. Olyan elégedett volt a helyzettel, hogy amikor lilán kihúztam, amire fordultam egyet ruhástul ült vissza. Persze egy kis banánnal lekenyerezhető volt, és hajalndó volt szárazon vergődni egy kicsit. Na jó, bocs a képzavarért!

Bebe, és amit már tud. No, meg Máté is.

2009-05-26T20:58:00.003+02:00

Bebe sokat tanult az utóbbi időben. Hogy mit mond a cica, az oroszlán és a malac. Mutatja és mondja is ha éhes. Próbálja kimondani, hogy mama és cica. Igazi egyéniséggé kezd válni. Ő a legszociábilisebb gyerekem vitathatatlanul. Integet, méghozzá két kézzel a feje felett, miközben a fejecskéjét félrehajtja. Mindenkit szeret és mindenkivel tud kapcsolatot létesíteni. Irtó méregbe tud gurulni, ha elfogy a kajája. Ilyenkor ordít, nem sír csak ordít.Mátéért oda van, és Máté is érte. Persze kizárt dolog, hogy Mici megossza a játékait vele. Ha a közelébe kerülne Benci, ellentmondást nem tűrő hangon felszólít, "Vigyem innen a rosszcsont Bencit!".
Puszit dob/ad. Feláll és rettentő sebességgel mászik egy furi módon.
Mátét szeptembertől felvették a Delejbe egyéni terápiára. Aznap nem megyünk oviba. Orsi közbenjárt egy kicsit értünk, így kerülhettünk a Vígh Kati listájára. Nagyon remélem, hogy ez szépen beindítja majd Máté mostani fura kommunikációját.

Hogy mik vannak!

2009-05-26T20:51:00.007+02:00

Ez itt Kistejes Fanfan, az új cicánk. Mint minden, nálunk még a macska sem a szokott módon "sül el" . Kistejes hiperaktív, bájos és önfejű. Máté pedig retteg tőle. Őt kell a macstól félteni, nem a cicát tőle. Azt nagyon szereti amikor biztos távolban Kistejes mórikálja magát, de ha a közelébe megy, azonnal kitör a pánik. Talán majd ha lenyugszik és nő egy kicsit Fanfan...

Fent, Máté megfogalmazása szerint, a bebábozódott Fanfan látható.

Vírusok

2009-04-29T12:17:00.002+02:00

Utolért bennünket megint egy vírus. Máté már vasárnap belázasodott, azóta is fáradékony, náthás, köhögős. Bebe viszont tegnap kezdte a lázat. Egész nap a kezemben lógott és nyögött. Jön a hosszú hétvége és tarsolyunkban egy halom beteg. Legalább lesz alkalmunk rendberakni az elszabadult angolparkot, ami a kertünk lenne.

Névnap avagy varjúsat, károgósat

2009-04-27T12:32:00.005+02:00

Avagy mennyibe kerül egy jó gyerekjáték. Ezt a kérdést tette fel egy blog bejegyző kedves ismerősöm. Felsorolta mi mindennel játszik az ő kisfia. Máté névnapjára varjút kért, károgósat, fészkeset tette még hozzá. Varrtam neki egyet, ágat szedtünk az erdőből, cserép meg éppen akadt itthon. Tényleg, mennyibe is kerül egy gyerekjáték ? Ez itt most néhány száz forintba. (Jó, lehet, hogy itt- ott hagy kívánnivalót maga után a varjú.) Viszont a népszerűsége töretlen.

Nehéz napok a Mici nevű bolygón

2009-04-27T12:22:00.001+02:00

Nehéz napokat élünk mostanság. Mici elbizonytalanodott. Amint már írtam eddig is ragaszkodott a teljes figyelemhez ha itthon volt, de ez mostanra permanenes rettegéssé fajult. Fél mostanában mindentől és mindenkitől. Gyerekektől válogatás nélkül, új helyzetektől, új helyektől. Ismét nehézkessé vát az orvos meglátogatása, vagy egy cipő megvásárlása, bármiféle gyerektársaság pedig teljesen kilőve. Máté ismét mantráz" Nem bánt, nem bánt!", menekül és a kezemen lóg. Játszótérre csak akkor megyünk, ha egyedül lehetünk. A programot szinesíti mostanra az elégedetlenkedő pillantások sokasága. Gyermekeik fülét befogó anyák, és a neveletlenségről előadó nagymamák fűszerezik az előadást és ne is beszéljünk a "majd én megmutatom neki, hogy hogy kell ezt elintézni egy gyerekkel" nénikről. Hiába, Máté kinőtte a "majd kinövi, minen három éves ilyen hisztis" korszakát. Mindenkinek pedig csak nem tarthatok kimerítő gyógypedagógisi előadást. Hát igen, majd túl leszünk ezen is. Olyan Mátéval az élet mint a hullámvasút, most lejtmenet van, de megyünk mi még felfele is. De tudjátok mit? Lehet ám ebből is tanulni és fejlődni. Tanulni, hogy Mátét lássuk minden helyzetben, ne Máté reflexióját másokban. Tanulni önmérsékletet, humorérzéket, alázatot ( a jó értelemben véve). Persze lehet depresszióba dőlni is, és engem megvert az Isten érzésbe temetkezni. Én még most is hiszek abban, hogy van döntésünk.

Csigák

2009-03-25T18:37:00.001+01:00

Mátéval és Bebével az erdőt jártuk a hétvégén. Gyűjtögettünk, ahogy Máté mondta. Megnéztük ki lakik a kő alatt. Máté örömmel kommentálta, hogy "Szemtelen csigák vannak a kő alatt!" Meztelen csigákat találtunk.

Szüneteltünk

2009-03-25T17:17:00.003+01:00

Több okból is. Aki nem hányt az köhögött, aki nem köhögött az taknyos volt. Volt aki mindkettőt és akadt aki felváltva.
Ráadásul Mátém ugyan nagy ovi kedvelő, de néhány hete nagyon anyás lett. Délután kikövetelte hogy csak vele foglalkozzak. Ha a konyhába merészkedtem azonnal pisilnie vagy ennie kellett valamit. Sokat fejlődött. Játékokat szállít Bebének és utána megdícséri magát érte. Mesét hallgat szigorúan waldorfiánus módon. Szóban vagy nagyon jelzés szerű bábokkal illusztrálva. A délutáni foglalkozásokról, amit én tartottam neki, lemondtunk mert nem akarom túlterhelni. Beszélgetünk, mesélünk, énelkelünk. Segít a házimunkákban, legalább is egy kicsit.
Bebe pedig a felállással próbálkozik. Egymásra rak kockákat ( na jó, több kevesebb sikerrel), sánta rókában csúszkál. Kriszta kikísérletezte a "szelíd erőszak" módszerét vele kapcsolatban. Nem engedi elinalni, helyette gyorsan vált és énekel egyet neki. Bebe szerfelett élvezi ezt a társasjátékot. Ő inal, mi megállítjuk.
Szóval, kérlek legyetek velünk most türelmesek amíg az elszakadási sokk tart Micinél.

Zöld Kakas

2009-03-05T13:34:00.001+01:00

Hallottatok már a Zöld kakas iskoláról. Ez egy olyan középiskola ahová a máshonnan kibukott, lemaradt gyerekek járnak. Emberséges hangnem, a személyiségük tisztelete és a a magas szakmai háttér teszi lehetővé, hogy ezek a másoknak nem kellett gyerekek befejezhessék a középiskolát és álmaik lehessenek. Hallgattam őket a rádióban és összeszorult a szívem, hogy hát ezek meg milyen helyes gyerekek a rózsaszín kakastaréjuk meg egyéb skrupulusaikkal együtt. És sok helyen mégsem kellettek, nem akartak velük kínlódni, ők voltak a selejt. "Volt akit megvártunk."-mondja az igazgatónő-." Másfél év rehab után jött vissza, akkor már tisztán a herointól.Ma szociológus. " De hány ember legyintett volna, hogy csak egy drogos. Nem lesz az ilyenből semmi. De tényleg, milyenből is nem lesz semmi, és mi is az a semmi ami nem lesz. Ki a valami, vagy mindenki valaki?
Jó hír az integrációról. Kis késéssel, de végre hallottam az engem aggasztó kitételekről is. Az ezt vállaló tanárok magasabb bérezéséről és szakmai háttér megteremtéséről szóltak a hírek. Reménykedjünk, hogy a mostani válság nem húzza keresztbe a számításokat, mert integrálni kell, kéne, de jól kéne.

Nyugaton a helyzet változatlan.

2009-02-18T08:32:00.001+01:00

Azzal a különbséggel, hogy most Bebe fekszik el és hörög. Tegnap már nem bírtam cérnával a szenvedését és az éjszakázást, no meg azért kezdtem aggódni, hogy az Ambroxolos kezelés netán kevés és ezért lázas. Elmentünk Laci dokihoz, mindenidők legsármosabb és leggyerekbarátabb orvosához. A megérzésem bejött, antibiotikumra fogták Bebét.
Hétfőn Máté visszatért az oviba. Reggel sírva kereste az udvaron a kettest. Nem éreztem nagy indíttatást arra, hogy ismét kihámozzam magamat a téli felszerelésemből azért a hiú reményért, hogy hátha a mágneses fa kettest keressük. Szóval betereltem az új autónkba Mátét, de egész úton azon törtem a fejem, milyen kettest keresett ennyire. Rájöttem. Általában eddig a másik autónkkal közlekedtünk, és a rendszámtáblánk kettessel kezdődik, mármint hátulról ahogy Máté szerint olvasni illik.

És ez van ma.

2009-02-09T17:06:00.000+01:00

Mindenki beteg lett. Bebe éjjel óránként sírt fel, Máté köhög és náthás. Valamint naphosszat alszik.

Zsófitlanul Krisztával

2009-02-09T16:45:00.000+01:00

Elment a mi Zsófink. Elment máshová dolgozni. A Sarokházban kapott teljes állást. Szóval Bebét húsz év múlva visszakapja. Szentül megigértem, hogy megtanítom cipőt kötni addig. Sajnáltam ám nagyon hiszen születése óta Bebe mellett volt, és átéltünk mi együtt mindent. Sorozatos visítást és sztrájkot meg meglóduló munkakedvet. Köszönjük Zsófi!!!
Az új gyógypedagógusunk Kriszti szintén zenész.Van egy öt éves ds. kisfia, Kornél. Ha lehet jó váltásról beszélni, akkor ez az volt. Zsófi mellett figyelgette Bebét két órát, aztán múlt pénteken élesben próbálkoztunk Zsófitlanul. Tökéletesen ment a dolog. Az óra gördülékeny volt, izgalmas és Bebe álmossága ellenére is egész jól produkált. Sőt még beszégetni is volt idő. Továbbra is integráció témakörben érdeklődök mindenkinél. Szóval, Kriszti is egy angyal.Szerintem jól fogunk mi együtt dolgozni.

Farsang

2009-02-09T16:22:00.001+01:00

Farsangoltunk az oviban. Sokat törtem a fejemet, hogy mi az amit Máté is hajlandó felvenni és jelmezként funkcionálhat. Azt még sajnos nem értette mi is az a farsang és minek, szóval törhettem a fejemet. Álarc ugye kilőve, furcsa ruha amiben nehéz mozogni úgyszintén, fejdísz soha. Maradtam hát a zebránál, mivel a sapkát már ismeri. A pólóra két teljes tubus tempera ment rá és olyan kemény lett, hogy magától megállt. Kapott egy farkat és voalá a zebra házilag.
Mostanában tonna számra árulják a jelmezeket. Elég besétálni, leakasztani és kész a gyerek. Hol vannak már a szülők akik éjszakába nyúlóan vágtak és ragasztottak. Talán nem néztünk ki olyan csili-vilin, de feledhetetlen volt a dolog. Mint az én Lúdas Matyi jelmezem, amihez anyuék varrták a ludat, ami akkora lett kitömve, hogy csak magam után tudtam vontatni. Szóval, nem szeretem a kész jelmezes dolgot, bár értem én hogy van akinek így könnyebb esetleg nincs ideje sem ereje vágni meg ragasztgatni. Csak valahogy elvész a dolog sava borsa.
A buli amúgy jól sikerült. Máté le se vette a jelmezt és a farkát is eltűrte.
A sulinknak van egy általam ismeretlen rajztanára aki csodákat művel a gyerekekkel. Karácsonykor egy teljes kandallót produkáltak tűzzel, most meg ez fogadott a kapuban. Mindent együtt csináltak és szerintem gyönyörű.

Szösszenetek

2009-02-02T18:02:00.001+01:00

A kutya is fázik. A gazda szíve pedig majd megszakad érte. Saját takaróját sem kíméli, hogy "kutyabarátját" kényelemben tudhassa.
Kincs néni és portás társai.
Így mászik Bebe hegyet.

Hobby integráció

2009-01-29T21:20:00.001+01:00

Hír: Szeptembertől kötelező lesz integráltan oktatni az enyhe értelmileg akadályozott és minden viselkedészavaros gyereket. Kissé hüledezve, sanda gyanakvással hallgatom a riportot. Megszólalt a Fejlesztőpedagógusok Országos Szövetségének vezetője. Sajnos az iskolákban alig van elég gyógy és fejlesztőpedagógus. Enélkül pedig botorság belevágni a dologba. Hiszen az ilyen gyerekeket meg kell segíteni napi szinten, ha kell mellette kell ülni különben az egész garantált kudarcélmény gyereknek, pedagógusnak egyaránt. Megszólalt a Gyermekek Háza Iskola igazgatónője, aki arról mesélt hogy ők már rég így oktatnak. Persze van náluk a pszichológustól a gyógypedagógusig minden. A legnagyobb feladat mégis az volt, hogy a tanár kollégák fejéből kiverjék a versenyszellemű oktatást, mert az itt nem működhet. Hiszen itt csakis önmagához mérten lehet egy gyereket értékelni. Tartunk mi már a félporoszos rendszerünkben itt? Vajon amikor az integrált gyerek végre felküzdi magát a matek kettesig, ugyanúgy fogják kiemelni mint az osztály ötöseit? Félek kevesen lesznek erre képesek.Hallgatom Vekerdyt, aki szerint az integráció a legjobb dolog integrált gyereknek és az integráló közösségnek egyaránt. Csakhogy, folytatta a pszichológus. Kishazánk pedagógusképzésében még halványan sem szerepelnek minimális gyógypedagógiai ismeretek. Tanáraink, tisztelet a kivételnek ismét, nem tudnak diferenciáltan tanítani, konfliktust kezelni. Mert konfliktus az lesz, tanár-diák, diák-diák, szülő-szülő viszonylatban. Az integrált oktatás kérem egy szakma. Nem igazán működik úgy hogy Magdi néni ezentúl lesz kedves autistákat is oktatni. Hogyhogy mi az az autista? Hát, az új gyerek Magdika aranyos. Nem, nem harap, az a Pistike a párhuzamosban. Ez csak sikít, de azt mindig. Honnan is kéne tudnia hogy mi az a képes feladatlebontás, hogy egy autista gyerkőcnek mi okoz és hogyan problémát. Mesebeli Magdi néni ilyet még soha nem csinált. Aztán persze borítékolható hogy melyik gyerek lesz az, aki padlóra küldi a tan'tó nénit. És ha, akadna is olyan Magdika aki fejleszti magát a témakörben, vajon az egész felsőtagozat hajlandó lesz erre? Mert az nem igen működik, hogy a föci tanár igen, de a töri nem. A megoldás ismét a gyógypedagógiai asszisztens vagy segítő lenne, aki értelmesen tudna közvetíteni a gyerekek és társuk, a tanárok és gyerekek és szülők és tanárok között. Dehát mi csak hobby integrálni szeretnénk, tudunk. Tudom én mennyibe kerülne ez a sok státusz. De enélkül meg minek, hogy a kicsiket több kudarcélménnyel láthassuk el? Lesznek így győztesei ennek a folyamatnak? Remélem mire Máté iskolába kerül már jobban fog működni ez a mostani hűbelebalázs módján felülről történő integráció. De addig mi lesz a Pistikékkel és Balázskákkal?

Bebe az élsportoló valamint egy Kincsről

2009-01-29T21:06:00.000+01:00

Bebe most épp a mozgásbeli ugrásnál tart. Arról már írtam, hogy a mi kis Bencinknek nem nagyon fekszik az akadálypályán való kúszás. Mondhatnók, csak fekszik neki, mivel leginkább elnyúlik és nem mozdul a helyéről. Kedden azonban szárnyakat kapott. Olyan katonásan küzdötte fel magát a legvadabb lépcsőkre és ereszkedett a mélybe akár egy mini tengerészgyalogos.
Amúgy a portaszolgálatot látja el hétköznaponként. Van az ovinknak egy igazi Rózsika nénije. Ő a gondnok, s mivel az iskola nyitása óta itt dolgozik, minden bizonnyal még engem is láthatott idejárni pszichológushoz. Szóval családi kincs. Rózsika néni rajong Bebéért és viszont. Rózsika néni eteti Bebét, és igen jóltartja. A gyerekek is jóltartják, ha Bebe a portán üldögél, hamarosan biztosak lehetünk abban, hogy néhány gyerek megkínálja az uzsijából. Mert itt ilyenek a gyerekek. Na, és már most megfelelő kapcsolatot építget Bencink a leendő tanárokkal. Személyes rajongói táborába tartozik a történelem tanár, a gyermekvédelmis hölgy, a logopédusok, na meg az óvónénik és dadusok. Rózsika néni mindenki nagyija. Ha kell korholja a lustábbakat, lekükrebeszél, és dicsér. Büszke arra amit már tudnak, hogy milyen okosak és ügyesek. Rózsika néni egyértelműen kincs.

A helyzet állása

2009-01-22T17:17:00.000+01:00

Máté ma az oviban tízórainál körbe szaladgált, és néha rápillantott az asztalra ahol a többiek falatoztak Rózsa nénivel. Végül a következő fordulóban:-Adjatok egy falatot, egész nap csak szaladok! Kapott.
Bebe ezalatt ellátta a portaszolgálatot Rózsika nénivel a portással. Ha az oviba megyünk Rózsika néni előtt kell elhaladnunk, aki rögtön elő is jön az asztala mögül, hogy szert tehessen Bebére. Mostanra Benci komoly társadalmi kapcsolatrendszerrel rendelkezik a suliban mind a gyerekek és a tanerők között. Külön figyelmet fordít a leendő töri tanárral alakuló kapcsolatára, de Szilvi és Rózsa néni sem hagyja hidegen.
Nagyon nincs ínyemre eljönni innen. Ahogy írtam már, itt szívvel lélekkel foglalkoznak a gyerekekkel. Nem múlik el szinte nap, hogy az igazgatónéni vagy a helyettese be ne kukkantana a kicsikhez csak úgy gyönyörködni bennük, hogy ne érkeznének szakemberek látogatóba, hogy jótanáccsal segítsék a munkát. Hol találok én ilyen hátteret Máténak? Hol kap majd ennyi fejlesztést, ennyi kedvességet? Szóval, jó szokásomhoz híven figyelmen kívül hagytam a " Minden napnak a maga baja" jótanácsot és agyalni kezdtem. Az iskoláról is. Persze erről az igazgatóhelyettes is agyal. Talált is ígéretes tanítónénit, már csak az a kérdés hogy az univerzumban összetalálkoznak-e Mátéval. Ha nem erősen elgondolkodtam az otthonoktatáson is. Előnye ugye , hogy nincsenek üresjáratok, sem otthon megtanítandó feladatok, egyéni tempó, autista specifikus módszer alkalmazása. Hátránya, hogy hogyan fog megtanulni boldogulni az emberekkel.
Na,de kis lépésekkel előre! Megtettük az elsőt, aztán majd jön a másik. Kis lépés ez egy gyereknek, de nagy lépés Máténak. (Bocs, ezt nem tudtam kihagyni:))

Bebe füle

2009-01-12T18:17:00.000+01:00

Van egy jó hírem és egy rossz.. Kezdjük a jóval. Máté továbbra is szereti az ovit. Sőt, már leülni is hajlandó az asztalhoz reggelizni. Eddig a szőnyegen külön ülve óhajtott volna enni. Nekiláttunk hát az "átnevelésének". Itthon evés kizárólag a konyhában az asztalnál, és megfejeltük egy "Social story"-val a dolgot. Ez úgy néz ki, hogy sk. rajzolt képregénnyel próbálom szemléltetni a problémát és a helyes eljárást. Ezt aztán többször átolvassuk. Egy másik felfedezésem, tudom talán a többi autistát nevelő szülőnek banális lesz, dehát én erre most jöttem rá... Szóval, sokat szenvedtünk mindannyian attól, hogyha kiadtuk az ukászt hogy öltözés vagy más, akkor Mátét szabályos frász törte ki és sikítani kezdett. Aztán maradt a küzdés. Mostanában előrevetítem a dolgokat. Nézheted a könyved, de amikor visszajövök átöltözünk!- ez általában segít. Egyszerűen idő kell neki, hogy rákészüljön a dolgokra. Ebben mondjuk rám hasonlít. Engem is kiakaszt a kapkodás. Íme az én kis jellemformálóm. Tudatosan kell lassítanom a kedvéért. Ami jó neki is és nekem is, meg az egész családnak. Ki szeret egy stresszelős mamával egyezkedni? Tehát, a lassítástól csudák csudájára eltűntek a sikítások, néha egy kis morgolódássá szelídültek a dolgok. Ilyenek a gyerekek, meg kell keresni a kis kulcsot egy problémára és jöhet a csoda!

És most a rossz hír. Ma voltunk audiológián Bebével ismét. Sajnos a görbe még most is egyenes. Ez arra utal, hogy a dobhártya mögött folyadék pang. A megoldás, ha egy hónapig nem mozdul a folyadék, egy orrmandula kivétel és egy kis metszés a dobhártyákon. Persze altatásban, de akkor is... Hál' istennek a Bethesda vállalja. Ez jó, mert szeretem ezt a kórházat. Engem még nem ért itt atrocitás. Gondolom szerencsém is volt, de eddig lélekkel gyógyítottak bennünket itt. Szóval, lehet drukkolni és izgulni. Én már most azt teszem:(

Ovi

2009-01-06T13:34:00.001+01:00

Az első saját szekrény a munkahelyen.

Megérkeztünk és rögtön le is ragadtunk...

Indulás előtti irodalmi lélekemelés.

Tegnap volt az első nagy napunk az oviban. Persze én jobban izgultam mint mindenki más. Az óvónénik ugyanis tündériek. Rózsa, Szilvi, Bea néni és Erika néni a dadus kedvesen és nyugodtan beszélnek még a legnehezebb esetekkel is. Valóban a gyerek számít nekik, úgy szeretik őket ahogy vannak. Autistának vagy mának. Jó ott lenni és az ember nyugodtan bízza rájuk a gyerekét. Tudom, hogy délben nem az fog várni, hogy "Anyukaaa, a gyerek már megint vagy még most is...!". Rózsa néni ráadásul logopédus is.Már előre fáj a szívem, hogy el kell innen jönnünk előbb vagy utóbb. Öt autista van most Mátéval együtt. Ez magában véve nem baj, csakhogy ők öten remekül el vannak egymás mellett. Sajnos ez nem igen készíti fel Mátét arra, hogy hogyan kezelje a kakaskodó fiúkat vagy azokat a gyerekeket akik ne talán tán barátkozni szeretnének. De ez még odébb van...

Mátét az első nap miután sikerült a röpdétől és a pintyektől eltávolítani, egy hordozható kalitkás pinttyel sikerült bevarázsolnunk a terembe. Ott aztán remekül el volt, mászókázott és játszott a műanyag állatokkal. Bebe pedig nemes egyszerűséggel hagyta magát imádni. kaptunk jelet is, bár se sörényeshangyász, se nyestkutya nem volt a készletben, pedig ezek Máté kedvencei, de egy macival végül beérte.Délután aztán Mici egész végig vissza akart menni az oviba.

Ma már egy rövid időre Bebével ki is jöttünk a teremből. Vártam a sikítást. Vártam úgy másfél óráig, de csak Bea néni jött ki, hogy elmagyarázza hogy mondták Máténak hogy mama majd jön vissza érted, erre ő letottyant játszani tovább. A nap csúcsa azonban Abesz boxer terápiás kutyus látogatása volt. Onnantól kezdve mást nem lehetett hallani csak Mici gyöngyöző nevetését. El is magyarázta nekem , hogy Abesz bekapta a tigrisét, és ő meghallgatta Abesz szívét, és vitte őt pórázon. Szóval az ovi Máténak csúcs. Kutya, madár. Mi kell még a boldogsághoz? Sírni csak egyszer sírt, amikor el kellett jönnie az oviból.

Ába

2009-01-03T17:43:00.001+01:00

Bebe első jól érthető szava ami valóban azt is jelenti amit, elhangzott.Ába azaz lába, mondogatta Benci a lábait szemlélgetve. Valahol olvastam, hogy egy kedves apáca egy családnak azt mondta, hogy sokra lehet következtetni abból amit a gyermek először kimond. Én az ábából arra következtetek, hogy Bebe cipőfelsőrész készítő, zokni gyáros vagy masszőr lesz. Reflexológus...:))
Máté pedig határozottan játszik. Keresztmamáéknál Barnussal szeretett a legjobban lenni. Felmásztak a fotelokra és onnan kukucskáltak egymásnak. Máté eljönni sem akart annyira élvezte.

Színház és autizmus

2009-01-03T17:26:00.000+01:00

Erről az eseményről külön készültem bejegyzést írni, mert nagyon sokat tanultam belőle. A Down Alapítvány minden évben tart a kicsiknek karácsonyi ünnepélyt. Idén a Kolibri Színházban volt egy nagyon jó bábelőadással egybekötve. Tényleg nagyon szuper volt, Bebe teljesen lenyűgözve nézte. A bibi csak Mátéval volt. Neki ugyanis nagyon frusztráló volt a sok gyerek és szülő a pici idegen helyen és nagyon kiborult. Hogy a kétségbeesett bömbölésével ne zavarjuk az előadást a WC-ben húztuk meg magunkat. Az előadás végén viszont szabadon járhatott kelhetett a színpadon és a gyerekek között. Lehetett végre játszani. Itt futott bele Szirkába is. Én ugyan addigra már Bebével foglalkoztam és csak fél szemmel követtem Micit, de Szirka mamája Andi szerint játszottak egyet. Én csak azt láttam sajnos, hogy Szirka milyen angyali türelemmel igyekezett Mátéval felvenni a kapcsolatot. A részletekről Szirkáék oldalán olvashattok.
Elgondolkodtam azonban egy két dolgon. Sejtettem, hogy Mátéval nem teljesen biztos siker egy idegen helyzet. Jelen esetben a színház. De ha időt adunk neki nagyon szépen feloldódik és adaptálódik. Persze addig nincs más mint a feltűnés elviselése. Ráadásul hogy is tanulhatná meg hogy hogyan kezelje a saját frusztrációját, hogyan érezze jól magát egy idegen helyen ha a közvéleménytől való félelmünkben nem is megyünk vele sehová. Tudatosan meg kell tanulnom, hogy hogyan ne érdekeljen a többi ember véleménye Máté produkciójáról.
Máté láthatólag nem élvezte nagyon az előadást. Gondolhatnánk. Csakhogy itthon még ma is arról mesélt, hogy a darabban a cica és a kutya hogyan cseréltek fejet.

Karácsony

2009-01-03T17:09:00.000+01:00

Idén kambodzsai karácsonyt tartottunk a srácokkal. Az ötlet egy főzős agyatlanságból jött, és nálunk Greg pörgette ki a földgömbön a megfelelő országot Kambodzsáról túl sok érdemleges infót ugyan nem sikerült gyűjtenünk, főként nem a helyi jellegzetes ételekről. Szóval maradt a keleti konyha verzió. Két napig főztünk Greggel húsosat, Gerivel vegásat. Aztán este a összegyűlt a fa alatt egy halom strandpapucsos, rizskalap utánzatos, strandkendős alak hogy elénekelje a Mennyből az angyalt... Greg szerint pot úgy festettünk, mint amikor az amerikaiak megpróbálják kitalálni milyenek is a magyarok és beöltöznek csikósnak. De azért jót ettünk a mindenféléből este.

Idén Mici is jobban viselte a karácsonyt. Örült a játékoknak és a fának is.

Aztán jött a sok meglepetés Nagymamáéknál, és Katáéknál. Nagy a család, és ilyenkor olyan jó végre együtt lenni. Miközben Borival elénekeltük a Kiskarácsonyt, én titkon rettenetesen örültem hogy ezek az emberek az én családom.

Karácsonyi üdvözlet

2008-12-26T20:20:00.000+01:00

Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet Kívánunk!

Kriszta, Bebe és az egész család

(Ez itt a reklám helye: a kép a Baltazár Színház karácsonyi üdvözlőlapja, jobb oldalt fehérben Bebével, a képeket pedig Bege Nóra készítette).

http://baltazarszinhaz.hu/

http://www.sf2007.hu/galeria/az-eselyegyenloseg-jegyeben-bege-nora-kepei