Down Világnapra 2. rész

Down Világnap avagy milyen is Pocak valójában.1.rész

1.Elképesztően szélsőséges, egyszer kacag a következő percben pedig irtó mérges tud lenni, és vörös fejjel ordít.

2.Elképesztően hangos.

3. Elképesztően rendetlen.

4. Elképesztően bájos.

5. Elképesztően barátságos nemre, faji és vallási hovatartozástól teljesen függetlenül.

6. Elképesztően aktív, ami a lakás jelenlegi állagán is meglátszik.

7. Elképesztően jó étvágyú.

8. Érzelmes, a nap bármely pillanatában elönthetik az őt körülvevők iránt az érzések, ilyenkor pedig megöleli és megsimogatja akit csak ér.

9. Nélküle nem lennének ilyen pezsgősek, váratlanok a nappalaink, és olyan megnyugtatóan csendesek az éjjeleink.

10. Nélküle nem nevetnénk ennyit.

11. Nélküle állandóan rend lenne a lakásban, ami azért elég unalmas tud lenni.

12. Nélküle nem ismertünk volna meg ennyi kedves és jó embert.

A fenti dalt küldöm minden különleges embernek kromoszóma töbletre vagy hiányra való tekintet nélkül.

Api

Csütörtökön hajnalban elvesztettük az apósomat az első házasságomból.. Apámként szerettem. Soha nem szűnt meg a kapcsolat közöttünk, amit nagy áldásként kaptam. Valószínűleg kevesen mondhatják el, hogy az anyósaikat ( nekem kettő is van) és az apósaikat szüleikként szeretik. Azt pedig még kevesebben, hogy a volt apósukat és anyósukat is így szeretik.

Api kedves volt, ragyogó humorérzékkel megáldva. Mindene volt a családja, és nekünk is mindenünk volt. Soha nem öregedett meg lélekben. Tőle tanultuk meg a család összefogásának szépségét, hogy összetartozunk még ha vannak is vitáink. Nagyon hiányzik, és fog is mindíg nekünk!