2011. augusztus 17., szerda

20.30


Túlesvén azon, hogy Bebe tévedésből megtalálta a furulyámat amit azonmód kipróbált a bátyja fején, aki pedig verbális elagyabugyálásban részesítette ezért, azután a fürdőszoba elúsztatásán és a rettenet felfordulás összerendezésén (már csak a konyha van hátra), leszármazottaim elégedetten pislogtak az esti gyertya fényéban. Mintha nem is ugyanazok a gyerekek lettek volna mint egy órája, hanem két mennybőlazangyal. János még sehol. Hiába,ő a munka angyala !
Ilyen egy napunk dióhéjban! Néha húzósabb, néha meg nem. Jó éjt mindenkinek!

2 megjegyzés:

Marika nagymama írta...

Valóban nagy meglepetés volt, köszönjük szépen!
Hát, igen. Ilyen egy földre szállt angyal hétköznapja... Nagypapa versben akarta méltatni, de túl meleg van, nem ment a versírás. Úgyhogy egyszerű prózában kívánjuk, hogy legyen egészség, jókedv, erő és találékonyság továbbra is a család fenntartásához! És azt is kívánjuk, hogy rendszeresen akadjon egy-egy segédangyal, aki egy kicsit foglalkozik az egyik gyerekkel, míg Mama főangyal a másikkal, és idővel minden héten legyen legalább egy fél nap, amikor Mama a saját dolgaival foglalkozhat (az angyaloknak is kell fogorvoshoz menni, sétálni, a kert sarkába elvonulni egy könyvvel vagy csak nézni egy ideig a fák lombját).

Anna írta...

Látom, nem unatkoztok. Várom, hogy előbb-utóbb Máté majd maga írja a saját blogját. Nem mintha ez unalmas lenne, persze, sőt.