2009. június 10., szerda

Máté

Így, nemes egyszerűséggel. El akartam mesélni az előrehaladásunkat szociális téren. Miután sokat beszélgettünk arról, hogy barátnője Bogica fél az egyik kisfiútól aki néha ellöki, megbeszéltük mi is egy barát dolga ilyen vészhelyzetben. Nevezetesen, barátok megvédelmezése. Bogi és Levi épp szerették egymást, olyan sikerrel, hogy egymáson végezték a földön. Bogica alul, Levi pedig rázuttyant. Máté, aki nyilván Levit jóval bíztatóbb ellenfélnek találta, mint a másik nálánál nagyobb kisfiút, a tettek mezejére lépett. " Nem bántjuk a Bogit!"- utasította helyre Levit.
Ma , amúgy iskola látogatásra indultam. Megnéztem egy általános iskola és gimnázium berkein belül működő autista csoportot. Tanító néni csillagos ötös, a segítők szintén. A termet egy kicsit aprónak találtam, de hát ez van. Epochális rendszerben tanítanak, jelenleg 2.-4. osztályosokat. A bibi csak annyi volt, hogy a bizonyos negyedikesek az életkoruk alapján inkább hatodikosok. Az egyikőjük hiperaktív és néha nagyot kurjantva rácsap az asztalra vagy valakire. Ez pedig egy fele akkora kicsinek meglehetősen hátborzongató élmény lehet. De ez is megoldódni látszik, mivel a nagyok és a kicsik széttelepülnek. A nagyok jövőre komoly felsősök lesznek. A szaktanárok pedig ellátogatnak a csoportba a tervek szerint, már azoknál a tárgyaknál ahol nem integráltan vesznek részt az órákon. Amúgy a srácok helyesek, novella pályázatot nyertek ha jól emlékszem ketten is. Szóval nagyon sok van bennük, amit itt nem hagynak veszendőbe menni. Összesen öten alkotják az osztályt. Délutánonként zene és művészeti terápiájuk van. Szóval a hely bíztató, bár persze addig még van vagy 2-3 évünk. De én már most gyűjtögetek.
Amúgy tényleg döbbenetes élmény volt . Ha az utcán találkozol velük, talán azt mondod hogy ezeknél a gyerekeknél aztán tényleg se kép se hang. Kényszermozgások, kurjongatások... Aztán elolvasod a saját szerkesztésű újságjukat, amiben egymásról írnak és ledöbbensz. Az emberismeretükön, a szókincsükön, ami szerintem jóval meghaladja sz életkorukat. Ennyit a látszatról.

4 megjegyzés:

norka írta...

Merre van ez az iskola?

Mama írta...

Dózsa György út környéke, Huba utca. Az Ibisz hotel mögött.

eszter írta...

Gyorsan kigugliztam a sulit, megnéztem a honlapjukat, nagyon klassz lehet, tetszik! De elég nehéz lehet bekerülni, ahogy látom...

Mama írta...

A suli a Kolping suli maga. Nem annyira nehéz azért bekerülni. Ha arra gondolsz, hogy megvállogatják a gyerekeket, az főként arra megy ki, hogy korban ne legyen (törvényileg sem lehet) nagy különbség köztük, másrészt hogy valamennyire azért lehessen velük együtt dolgozni. Semmilyen különösebb felvételit nekem nem említettek. Persze a max. létszám 6 fő, ami azért gyorsan betelik, mivel sok ilyen osztály nincs. Őszintén szólva, én egyről sem tudok.