Hosszúak ezek a napok így télen. A legnagyobb baj, hogy mire Puri Bebe felébred délutáni szunyókálásából sötét lesz, és már sétálni sem jutunk ki.A hétköznap délelőttjeink pedig a mindenki által nagyrabecsült Flúgos futam című rajzfilmre hajaznak, szóval a léha sétálgatás már nem fér bele. Az estéink viszont nagyon meghittek lettek amióta gyertyafénynél töltjük az utolsó fázisát. Lassan vetkőzünk, fürdünk. Nem kapkodunk. Közben beszélgetünk, énekelgetünk ezt azt. Gyertyát gyújtunk, csodáljuk. A végén elmeséljük a magunk írt mesét, elénekeljük az altatóinkból fűzött kis csokrot, imaképp pedig az Adjon Isten jó éjszakát!-ot. Máté elfújhatja a gyertyáit, miközben megszámolgatja őket, csak egy marad égve a szekrénye tetején egy zárt kis mécsesben. Szóval, megadjuk a módját a dolognak.
1 megjegyzés:
Most már világosodik. De jó híreket írsz! :)
Megjegyzés küldése