2011. május 15., vasárnap

Valami csuda kór


Valami csuda kór lepett meg bennünket. Már több mint egy hónapja tart Bebénél, ezért is hallgatok mint a sír. Bebe ugyanis úgy abszolválja a betegeskedést hogy szerves részemmé válik. Ez konkrétan napi több órás üldögélést jelent a beteg Bencivel a karomban. Ő pedig csüng rajtam mint a versbéli gyümölcs a fán. Én meg ülök, Máté meg vagy eljut az oviba vagy nem aszerint hogy mennyi Bebe láza. Átestünk három antibiotikum kúrán, két középfül valamint egy tüszős mandula gyulladáson, illetve egy szimpla torok gyulladáson, lázon, hűtőfürdőn és gyógyszereken. Erre ma reggelre ismét lóg, láz, hörög mint Vader nagyúr a Star Wars-ban. Máté lelkes csupán, ő ugyanis kiolvasta az egyik Boribonból a tuti megoldást, minden körülmények között hűtőfürdőbe akarja tuszkolni Bencét. Ha nem engedem, akkor virtuális hűtőfürdőt készít neki.
A fenti képet a régi szép idők emlékére tettem fel , amikor még nem volt beteg csak szimplán bohókás tollpártás Bebe.

1 megjegyzés:

Marika nagymama írta...

A fotó csodálatos! Az úrfi tündéri!
Barnabás nagypapával együtt mielőbbi gyógyulást kívánunk!-- Nagyon sajnáltuk, hogy Mama és a beteg Bebe nem lehetett ott velünk tegnap, Anna születésnapján!
Szeretném Mátét megdicsérni: lám, gyógyítani akarja az öccsét, és tegnap is vigyázott egy kisebbre. Nemcsak elviselte a 15 hónapos Lotti "udvarlását", hanem figyelt rá: ő látta meg, hogy Lotti a szájába vette egy kirakós játék egyik műanyag korongját, és elkérte tőle (a kislány oda is adta neki)! A születésnapi köszöntéskor sem menekült ki az előszobába, pedig énekeltünk (igaz, nem volt tűzijáték), és a közös fényképezkedéskor is hajlandó volt odajönni hozzám, és Majmócival a karján részt venni a csoportban. A fényképen ugyan az látszik, hogy éppen elszalad, de hát a felnőttek addig igazgatták egymást, hogy Máténak elfogyott a türelme. De már majdnem sikerült!
Gyógyuljatok mielőbb!