No comment avagy ez a kép magáért beszél .

A Nagy Nyomorúság

Na jó, azért nem olyan nagy de Bebének akkor is az. Kruppos lett. Elkaptatok valami kis vírust. Ez ilyen! -mondta derűsen Laci doki. A nehezén már túl vagytok, talán még egy rossz éjszaka.- biztatott minden idők legjobb gyerekdokija. No hát, erről csak a vírus nem tudott. Továbbiakban Bebe megfejelte a fulladozást egy olyan magas lázzal amitől vagy a fogát csikorgatta vagy csak rongyként lógott a kezemben. Üldögéltem a sötétben a szortyogó levegőért kapkodó Bencivel és arra gondoltam, hogy hát ez az otthon. Ahol ülnek veled éjjel ha rosszul vagy. Tehát befészkeltük magunkat a nyitott ablakhoz, butaságokat suttogtunk, énekelgettünk, aztán végre virradatkor el is aludtunk. Másnap megint láz, de már nem olyan magas, de azért reggelre mellettem aludt Bebe. Sokáig lébecoltunk az ágyban egymást szórakoztatva. El tudnám viselni ezt minden reggel.

Hülyeség

Tudom, hogy az a hallgatásom titka. Azonban akár hülyeség akár nem, engem lebénított H.Rózsa okatási államtitkár asszony Nagy Terve. Többször is nekifutottam ennek az írásnak, hol szarkasztikusan, hol dühöngve, hol elkeseredetten. Az hogy a nagyszerű lovaglást oktatós, házi zenekaros ( ami nem is olyan rossz egyébként kis finomításokkal) a gyereket már három évesen kötelezően szüleiről leválasztó, egész naposan iskoláztató ( majd otthon amit bent nem volt idő megtanulni tanuló gyerekek ) képét felvázoló és a személyes kedvenceim, a többszörösen elvált Gizi néni hűség oktatásba kezd a szintén elvált szülők gyerekeinek, vagy a gyermek méretű fa kézigránátok múltbeli rémképét felidéző honvédelmi oktatás kiagyalása mellett arra már nem futotta, hogy néhány ezer autista gyereknek biztosítsák az tanuláshoz való jogát, vagy az integrációját a más módon különleges igényű srácoknak,érthető. Mindenki egyenlő, de vannak akik egyenlőbbek.- mondta Orwell. ( Legalább is azt hiszem hogy ő.)
Na, szóval ahelyett hogy mindezt kifejteném álljon itt néhány idézet a valódi szakértők tollából, illetve nyilatkozatiból.
" Természetes: ha az állam- vagy a párt vagy bármely más kollektívum- tudja, tudni véli, hogy milyen alattvalókat akar a maga számára "faragni" az iskolai "gyerekanyagból", akkor mindent el fog követni, hogy követni hogy korlátozza a tanszabadságot, illetve hogy egyáltalán ne hagyja érvényesülni (miközben esetleg szép frázisokat mond a tanulás és tanítás szabadságáról). Az ilyen iskolákat mindig jellemezni fogja a többféle- és mint tudjuk teljesen hatástalan- ellenőrzés, modernebb formában a mérések, feladatlapok tömege ( melyeknek értékét és objektivitását az utóbbi években az ezekkel dolgozó szakemberek kérdőjelezték meg világszerte). "
Vekerdy Tamás: Tanszabadság
Új Pedagógiai Szemle, 1994/9.
" A szocialista vendéglátóipar tervteljesítésének egyetlen akadálya vam: a vendég. És ehhez mérten is bánnak vele. Vigyázzunk, kollégák,hogy nehogy az iskola nagyszerű, üzemszerű működésének egyetlen akadálya legyen: az a sok átok rossz gyerek, akit beöntenek oda. Milyen szép volna a nagyszerűen kigondolt tanterveket teljesíteni, ha a gyerekek okvetetlenkedő lényükkel ezt folyamatosan nem akadályoznák! "
Kontra György , egy 70-es évek eleji budapesti pedagógus tanácskozásán mondta el ezt a gondolatot amelyet Vekerdy: Milyen iskola kell a gyerekeknek? című könyvéből idéztem.
Ranschburg Jenőt sajnos már csak egy régebbi felvételről hallhattuk a Klub Rádióban erről a témáról, de összefoglalva a Tanár úr afelől aggódott hogy a a nagyszerű törvénytervezet egy olyan gyerekről szól aki nincs is, és Pistivel és Jucival emiatt személyesen senki nem is törődik majd. Valamint az agyon ellenőrzött pedagógusok, akik mindent pontról pontra precízen kidolgozott tanterveket kapnak készhez és ezeket kell teljesíteniük ( mit , mivel és hogyan kell megtanítani), már nem kreatív személyiségek, hanem egyszerű " szakik" lesznek. ( Nincs semmi bajom a szakikkal, feltételezem Ranschburg Jenőnek sem volt, de a tanítás nem cipőipari munka.)
De hát, ezeket a szakértőket a kutya sem kérdezte, minek is. Helyette titkos tanácsadókat kérdezett derék H. Rózsánk, akik még az ötleteikhez a nevüket sem voltak elég gerincesek adni.

Hogyan udvaroljunk (majdnem) sikeresen.

Az ellenállás értelmetlen!Ha Bebe szeretni akar, akkor te szeretve leszel.

Bebe ovis lett. Röpke tétovázás után elégedetten foglalta el új státuszát. Beszoktatni nem kellett hiszen ő bele született az oviba. Szeret menni azóta is pedig igazi Bebe módjára már büntiben is volt. Ne is kérdezzétek! Na jó, kérdezzétek. Igen, az egészről nem az én ártatlan kisfiam tehet, hanem a szőke nők. Azaz Benci jól isnert vonzalma a szőke hölgyek iránt. Van is egy megfelelő jelölt, de pechére Máté csoportjában. Így mikor altatásnál Bebe végre a mit sem sejtő szöszink, Hanna közelébe jutott, ő épp betakarózott volna,hogy a jól megérdemelt délutáni szunyi útjára lépjen.De a mi kis lovagunk úgy döntött hogy a legjobb módja annak hogy felkeltsük valaki figyelmét, ha váratlanul lerántjuk a takaróját és dévaj kacajjal biztatjuk. Ez sajna nem jött be a szőke hölgynek sem, meg az óvónéninek sem. Tehát mit tehetett a félreértett lovag, megismételte a mutatványt egyszer, kétszer, háromszor, negyedszerre pedig ülhetett a büntiben.

Ha pedig Máté, a szakavatott randi guru véleményére vagytok kiváncsiak arról, hogy hogyan csípjünk fel valakit, íme a lista lépésről lépésre. ( Ő mondta el nekem, én csak tolmácsolom).

1. Vigyél a hölgynek egy nyakláncot.

2. Vigyél a hölgynek három cipót.

3. Vigyél a hölgynek egy babakocsit cumisüveggel.

4. (Innen egy kissé elvadulnak a dolgok.) Fektesd le és fogd meg a fejét, majd sürgősen operáld meg.

Ezt a tézist nem teljesen értem hacsak nem a vakbél osztályon próbálsz valakit felcsípni. De Máté ragaszkodik hozzá, hogy ez minden lánynál bejön. Szóval, hajrá vállalkozó kedvű facérok! Ne feledjétek takaró és operáció. Valamelyik beválik biztosan.

És ha hiányoltátok volna szemem eme két fényét.

20.30

Túlesvén azon, hogy Bebe tévedésből megtalálta a furulyámat amit azonmód kipróbált a bátyja fején, aki pedig verbális elagyabugyálásban részesítette ezért, azután a fürdőszoba elúsztatásán és a rettenet felfordulás összerendezésén (már csak a konyha van hátra), leszármazottaim elégedetten pislogtak az esti gyertya fényéban. Mintha nem is ugyanazok a gyerekek lettek volna mint egy órája, hanem két mennybőlazangyal. János még sehol. Hiába,ő a munka angyala !
Ilyen egy napunk dióhéjban! Néha húzósabb, néha meg nem. Jó éjt mindenkinek!

17.30

Ismét irány a kert! Most új játékot készítettem, egy amolyan csúszda, homokozó és építőjáték elegyét csövekből és palackokból, amit lencsével és száraztésztával töltöttem meg. Bebe ezt is nagyon szerette , Máté viszont inkább a delfinjét választotta a medencében. Mostanra már mindketten kissé nyűgösek, a lakás pedig romokban hever az egész napi játék után. Ez a nap legrázósabb része. Nyűgös gyerekek, sok munka . János még nem érkezett meg. Nyolc előtt nem nagyon szokott befutni. Szóval most nekigyürkőzünk a nap legzizzentebb részének, addig is nézegessétek a délutáni termést.

15.30

Máté ideje. Most az imádott számegyenesivel dolgoztunk. Megkereste és rárakta az összekevert számokat. Aztán pedig számoltunk. Megoldott húsz kivonást mégpedig úgy, hogy hol a harminc fejű hol pedig a húsz fejű sárkány fejeiből kaszabolt le valamennyit. Szereti, hogy a matekban harmónia van, és izgalmas összefüggéseket látott meg az összeadásban és kivonásban. Aztán pedig meséltünk. Ilyenkor ég a mese gyertya leülünk és elcsendesedünk egy kicsit. Befelé figyelünk. Ma a Szóló szőlő, csengő barack és mosolygó alma című mesét mondtuk el. ( Ez volt óvodás koromban a személyes kedvencem, a nagyikám sokat mesélte és együtt gurultunk a nevetéstől a röfögős, taligás malacon.)