Delej utca ismét

Eljött a Delej utcai felülvizsgálat ideje ismét. Máté ez alkalommal boldogan sétált be, és bár egyedül maradni még nem akart az őt vizsgálókkal, de szívesen együttműködött velük. Először egy asztalhoz ültették és különböző feladatokat adtak neki. Mint késöbb kiderült IQ-t próbáltak nála mérni, ami főként azon bukott el, hogy a finommozgása még nem az igazi így gyorsan elvesztette az érdeklődését a feladat iránt. Nekem már az is nagy eredménynek tűnik a tavalyi évhez képest, hogy balhé nélkül bejött és kooperált feladathelyzetben. Igaz ugyan, hogy néha egy kis bújásért, ölelésért odaszaladt hozzám is. Én addig a pszcihológussal beszélgettem, aki szerint ha Máté szereti ezt az ovit nem kell kimozgatnunk innen. Nagy kő esett le a szívemről, mivel én is nagyon szeretem ezt az ovit. Már az, hogy nem kell végtelen magyarázatokba kezdenem azt illetőleg, hogy mit csinál és miért a fiam, már kincset ér. Végül a beszédét, ami ebben az évben nagyot fejlődött, próbálták felmérni. Sajnos ez azért elmarad az átlagtól, de mivel ilyen szépecskén haladunk és az óvónénik is logopédus, így nyugodt vagyok.
Most lett Máté úr 5 éves. Kezdi kinőni azt a cuki babás kinézetét. Amikor elnyúlik az ölemben már bőven lelóg. Az ünneplésnek ugyan új formáját találta fel. Amíg gyertyát gyújtunk és énekelünk ő nálunk a kertben, Annáéknál pedig az előszobában üldögélt, de azért a torta felfalására bejött és az ajándékokat is szemrevételezte. Idei nagy sláger Bogyó és Babóca valamint egy orka és fóka duett, illetve egy orvosi táska. Amióta ez meg van, azóta érik az állatokat balesetek, általában gázolás történik, és a doktor úr a aszisztenciámmal szorgosan gyógyít. Azt ugyan nem értem, hogy az orrcsepp hogyan jön a gázoláshoz, de hát...