Mert a munka nemesít

Ezért elkezdtük ma Máté házimunkához szoktatását. Persze ez is másként működik nála mint a tipikus srácoknál akik kezüket lábukat törve akarnak segíteni úgy 4 éves koruk tájékán. Hát ő nem akart. Így rá kellett vennem a dologra valahogy. A módszer ugyanaz lett mint mindig. Jutalom, képes ismertető a feladat fázisairól, és napirendbe építés, no meg persze ováció és dicséret halmok. Egyelőre három feladatot választottam neki, a viráglocsolást, a tiszta ruha elrakodását, és a tengerimalac etetését. Sikerre vittük a dolgot.

Máténak ma jó napja volt a suliban. Számára a legfőbb történés M. és Ma. veszekedése volt egy plüss delfin felett. Máté izgalommal figyeli mindig a civakodást. Ez nem zavarja annyira mintha egy felnőtt lenne mérges valamiért vagy ha valaki megsérül vagy szomorkodik. Ezek feldolgozhatatlanul nagy érzelmek Micinek. Nem tud velük mihez kezdeni, egyszerűen lefagy, aztán pánikba esve csak ront a helyzeten. Az osztályból is ki kell vinni ha a tanítónéni dörgedelemre készül, mert még ha nem is neki szól nem bírja a feszültséget.
 A fenti kép kissé elmosódott,amiért elnézést kérek, de mentségemre szóljon, hogy Máté egy percre sem hajlandó nyugton ülni. Így festett Máté élete első iskolai reggelén és mellesleg így fog festeni holnap is az iskolai ünnepély miatt.