Betegeskedünk

Bebe beteg lett. Ami egyszerű náthának indult, mostanra lázba csapott át. A szeme is begyulladt persze rögtön. Szegény csak üldögél lázasan sz ölemben és nyöszörög. Ha jól emlékszem még soha nem volt lázas. Mára mintha egy kicsit jobban lett volna és csak estére ment fel a láza. Nem tudom mi lesz a hétfői oltással.

Szülinapok és helyzetjelentés

A nagy riadalomban még nem adtam hírt a pénteken tartott szülinapokról. A három fiú-Barnus , Tomika és Bebe- mostanság lett ugye egy éves. A buli szerintem jó volt eltekintve attól, hogy Máté most nagyon rosszul viselte a szocializációt, és János persze hiába is remélte nem tudott időben elindulni az irodából így az esemény végére zuhant be. Máté sajnos végig sikoltozta az egészet. Gondolom az átélt riadalmak nem igazán tettek jót a stressz tűrésének. Viszont az egybegyűltek figyelemreméltó kreativitásról tettek bizonyságot. Norka készített egy origami darus mobilt Bebe ágya fölé, ami azóta is a nagy kedvence. Balázsék pedi egy sk készített könyvet hoztak Bebének, Máténak meg egy bölényt ami azóta kikerült a karanténból és használatba vétetett. Máté minden újdonságot sajátságosan "karanténba" tesz néhány napra, távolból nézegeti, aztán ha megnyugtatóan ismerős lesz neki a dolog akkor elveszi és játszik vele. Én teljesen oda voltam a csodás kreatív ajándékoktól.

Azóta meleg lett. Nagyon. Bent ülünk és igyekszünk elütni az időt játékkal, meg párnacsatával meg ilyesmivel. Csütörtökön kötözés ismét. A vasárnapi kötözésen Máté megint nagyon sírt, de most gondolom főként azért mert nem szereti ha lefogják. Azért annyira nem volt megsértődve a doktor bácsira, mert az ajtóban elköszönt tőle némi kapacitálásra. Mindenesetre a seb jól van, nem gyulladt be és nem fertőződött el. Máté viszont meggyőződésesen hajtogatja, hogy " Nem lehet meggyógyítani!". Ez alatt azt érti, hogy nem óhajt kötözésre járni.