Szülinapok és helyzetjelentés

A nagy riadalomban még nem adtam hírt a pénteken tartott szülinapokról. A három fiú-Barnus , Tomika és Bebe- mostanság lett ugye egy éves. A buli szerintem jó volt eltekintve attól, hogy Máté most nagyon rosszul viselte a szocializációt, és János persze hiába is remélte nem tudott időben elindulni az irodából így az esemény végére zuhant be. Máté sajnos végig sikoltozta az egészet. Gondolom az átélt riadalmak nem igazán tettek jót a stressz tűrésének. Viszont az egybegyűltek figyelemreméltó kreativitásról tettek bizonyságot. Norka készített egy origami darus mobilt Bebe ágya fölé, ami azóta is a nagy kedvence. Balázsék pedi egy sk készített könyvet hoztak Bebének, Máténak meg egy bölényt ami azóta kikerült a karanténból és használatba vétetett. Máté minden újdonságot sajátságosan "karanténba" tesz néhány napra, távolból nézegeti, aztán ha megnyugtatóan ismerős lesz neki a dolog akkor elveszi és játszik vele. Én teljesen oda voltam a csodás kreatív ajándékoktól.

Azóta meleg lett. Nagyon. Bent ülünk és igyekszünk elütni az időt játékkal, meg párnacsatával meg ilyesmivel. Csütörtökön kötözés ismét. A vasárnapi kötözésen Máté megint nagyon sírt, de most gondolom főként azért mert nem szereti ha lefogják. Azért annyira nem volt megsértődve a doktor bácsira, mert az ajtóban elköszönt tőle némi kapacitálásra. Mindenesetre a seb jól van, nem gyulladt be és nem fertőződött el. Máté viszont meggyőződésesen hajtogatja, hogy " Nem lehet meggyógyítani!". Ez alatt azt érti, hogy nem óhajt kötözésre járni.

Az első " bizonyítvány"

Tegnap Zsófinál jártunk. Az óra legelején megcsináltunk egy hivatalos tesztet amit a Bárczi állított össze a gyerekek fejlődésének mérésére. Finommotorikából nagyon jó lett Bebe, kommunikációból még egy kicsit az átlag felett is van, logika és gondolkodásból is jeleskedett, egyedül a nagymozgás olyan nyögve nyelős hármaska. Ilyenkor látni mennyit fejlődött. Az órán nevetve dolgozott végig húsz percet. Nagyon meg is dicsérgettük. Máté pedig szépen engedte, hogy Bebe is játszon azzal amivel ő. Amikor a kis poharakra ( olyan egymásba illeszthető pohárkák) került a sor , kijelentette, hogy azt kéri. Mondtuk neki, hogy Bebe kihúzza és odaadja neki amivel végzett. Szépen letelepedett mellénk és várta, hogy Bebe mikor adja a poharakat.
Kedvet kaptam arra, hogy Máté tavaly szeptemberi szintjét amit gondosan dokumentáltam összevessem a mostanival, és így kaphasson ő is " bizonyítványt".
Játék:
Csak néhány féle játékkal játszik.- Vannak kedvencek, de nagyon sok mindennel játszik már.
Csak egy részlete érdekli a játéknak.- Maga a tárgy érdekli.
Nem utánoz gyerekeket.- Figyeli és ha úgy látja, utánozza őket a későbbiekben.

Rigolyák:
Nem nyúl bele a dolgokba ( étel, tészta, gyurma) .- Kézzel eszik, gyurmázásért nem rajong, de azért kipróbálja. Homokozik.
Nem szereti az ismeretlen helyeket, helyzeteket. Nem ül se bilire se WC-re. - Már nem sír ha idegen helyre megyünk be. Bilizünk, de a WC még túl nagy falat.
Persze ez a témakör azért nincs teljesen letudva:)
Inger feldolgozás
Fél bizonyos hangoktól.- Kevesebb hangtól fél, de azért ez megmaradt nála.
Nem nyúl bele a vízen kívül semmibe.- Babozik, homokozik még csak lapáttal, de nem töri ki a frász ha homokos lesz a keze.

Mozgás
Csak hintázik.- Egyensúlyoz, kis csúszdára felmászik.
Ha mi fogjuk a kezét kisebb emelkedőkre fellép pl: járdára. - Épp ma láttam, hogy az emeletre nem mászva, hanem állva ment fel. Lefele is lemegy egyedül lépcsőn, bár még nem váltott lábbal.
Babásan fut.-Futunk és robogunk.
Nem próbál ki játékszereket a játszótéren. sőt pánikba esik, ha felrakjuk. - Most úgy látom, hogy amire megért az idegrendszere azt vígan kipróbálja. Csak ki kell várni a dolgot.
Nem is próbálja magát lökni kismotoron. - Kismotorozunk.
Nem nyitja ki az ajtókat.- Bárhová bemegy csapot és kilincset is használ.
Ügyes vagy Máté! Ügyes vagy Bebe!

What a wonderful world...

A nyár nyitányát egy kis csavargással kezdtük a játszótéren, ahol Bebe kipróbálta a hintát, és elnyerte tetszését. Jöttek Norkáék is, sőt egy teljes óvodai csoport is játszott kint. Máté nagyon izgatottan figyelte és kommentálta a fiúk játékát a biztonságos és meghitt job oldali hintájából. Hazafelé begyűjtött néhány bodobácsot és a pólója alatt haza hurcolta őket. A legnagyobb gyönyörűség az volt, amikor az egyik kalandor bodobács a sapkájára is felkapaszkodott.Délután pedig megfestettük a mi kis wonderful world-ünket, mert a a mai nap olyan fantasztikusan klappolós volt. Szerintem klassz lett. Bebe egyre messzebb tud kúszni, máté pedig egyre jobban viseli ha más gyerekek is játszani szertnének az ő játékaival. Láthatólag jót tesz neki a mostanság egyre gyakoribb baba-mama klub élet.

Mi történt még..

Megérkezett Máté behívója a Delej utcai Autista Alapítványhoz. Júniusban kell mennünk, addig is kompromittáló felvételeket kell készítenünk Mátéról.
Bebe tovább "makacskodik" az Ilkában. A feladatokat blokkokban oldja meg itthon is, de ott nehezen vonható be a munkába, ha egy feladatot már elvégzett. Egyszerűen nézelődni szeretne csak, vagy esetleg haverkodni Zsófival. Zsófi aggodalmaskodik, én meg nem annyira. Felmerülne az egy átlagos 10 hónaposnál, hogy ejnye ennek a gyereknek a feladattudata nem elég erős.Vagy esetleg, hogy már megint csak egy kicsit akart olyasmit játszani amit én akartam? Nem hinném. Bebe különleges helyzete viszont nem csak minket, de az ővele foglalkozókat is stresszeli egy kicsit néha. Évának, a Dévényes gyógytornásznak adok ebben igazat, fejlesztjük, megteszünk érte amit tudunk, többet úgyse tehetünk. És ne felejtsük, hogy ahogyan Bebe nem egy kórkép, éppúgy nem egy gyógypedagógiai eset, hanem kisbaba. Akit szeretnünk kell, és élnünk vele egy családként, neki is csak egy gyerekkora van. Milyen szörnyű lenne, ha ezt úgy kéne megélnie, hogy soha nem vagyunk elégedettek a teljesítményével.