Karácsonyi emlékek

K Valószínűleg ő volt az egyetlen aki így nézett ki karácsonykor. Esetleg a traumatológia néhány betege lehet kivétel ez alól.
Botcsinálta arabok Jézus szülinapján.
Nem voltam jó formában karácsony körül. Nagyon nem. Elkapott a téli fáradtság, de ami késik az nem múlik itta röpke összefoglaló. Idén Tunézia volt a karácsonyi soros. Így hát készült egy két érdekesség vacsora gyanánt szenteste. Először is parileves ahoyg az arabok szeretik. Babbal. Aztán egy kimondhatatlan piac össznépi kedvence a sült csirkemájas csirkemelles, lepénykenyeres salátás lacipecsenye féleség. Csirkelép nem volt, azt nemtettem bele. Volt persze vega változat falafel golyóval. Aztán egy előétel azaz egy előétel de ez előtt paradicsommal és sajttal meg levelestésztával, meg nem arab de finom banánkenyér. János előkelően köntösben töltötte az estét fejfedővel, Gerda beleadott apait anyait és igyekezett egzotikusan kinézni, a fiúk , hát ők nem tűrnek el semmit a fejükön, köntösük is csak nyuszi és krokodilos van, így egy eredeti egyiptomi turista póló volt a legjobbunk. Ettünk földön fa alatt, és másztak ám át a gyerekek a tányérok közt is ha úgy jött ki. Szóval a beduinkodást még gyakorolnunk kell.