Szösszenetek

Az elmúlt időszak sűrű volt. Először is buli Annáéknál, ahol a csuda duettem a "legjobb" formáját hozta. Máté éhes volt ezért nyűgösködött amíg Anna finomságokkal meg nem tömte, aztán viszont az volt a gondja, hogy nem volt torta a szülinapon. Nem gondoltam én se rá, hogy hoznunk kéne, Máté viszont annál inkább. Végén szegény Annának kellett néhány islerrel meg gyertyákkal megoldania a szitut. Bebe pedig hasfájt aznap délután. Ezektől eltekintve nagyon örültünk mindenkinek, bár Katát nagyon hiányoltuk és Petit is , aki épp a világot mentette nekünk a Greenpeace soraiban. Köszi Peti! Mindent bele! Katának meg gyors gyógyulást!!!

Elkezdődött a várva várt csoport terápia is Bebének. Ezzel a keddünk hivatalosan is a leghercehurcásabb napunkká vált. Reggel indítunk egy lágy csopival, átívelünk egy Dévénybe, aztán haza nagyizni majd vissza egy egyéni fejlesztésre. Az egész nagyon fárasztó mindenkinek, de főleg a csepp Bebének. Másnap egyikünknek sem nagyon akaródzik baba klubb életet élnie, és Bebe nagyon sokat alszik. Ami klassz a dologban az egyértelműen a nagymamázás és nagypapázás. Máté felfedezi az egész függőfolyosót és a szomszédokat.

A csoportos terápiát Bori nevű hölgy tartja. Nagyon kedves és nagyon ért hozzánk. Három baba van együtt, és Máté a vad orangután, ahogy magát hívja a gyerekeknek felállított akadályokon heverészve. A múltkori csopi kissé viharos volt a tiszteletbeli taggal, mivel rejtélyes hiperaktivitás tüneteit mutatta fel és le szaladgálva teli tüdőből kiabált. Bori meg énekelt..:)) Próbált..:)) A társaság egyetlen hölgy tagja a Bebével egyidős szöszi kis Dorka és Boldi a szintén szőke herceg. Bebe alájáratban élvezi a dolgot. A Dévény hasonló az eddigiekhez. Éva láttán Bebe rákapcsol és zokogni kezd. Kivéve a szájmasszázson.

A srácokkal ellátogattunk ismét a híres békási játszótérre. Máté először tradicionálisan hintázott, majd kipróbált és felmászott mindenre amire csak tudott. Mintha megnyomtak volna nála egy kapcsolót, az eddigi hard core hintázómból egy csapásra sajtkukac lett. Persze még ki kell találnia, hogy hogyan másszon végig például egy függőhídon. Először próbálta tolatva, aztán guggolva, aztán előre mászva négykézláb. Ezzel tetemesen visszaél persze az őt követő gyerekek türelmével. A csúszdán is hason megy le. Furcsa szokást vett fel mostanában Mici. Minden gyerekhez oda akar menni és megsimogatni. Néha gyengéden, néha izgalmában erősebben. Nem akar tőlük semmit csak megérinteni őket. Akár akarják akár nem. Persze a gyerekek jelzéseit nem érti, így állandóan a nyomában kell lennem hogy tolmácsolhassak neki.

Az eheti csopin részt vett a Baltazár Színház hivatalos fotósa is. Nagyon kedves hölgy volt, aki nagyon kedveli a Downokat, sokat kap tőlük érzelmileg ahogy elmondta.Szerinte nem véletlenül jöttek erre a világra, hanem a bölcseségükkel segíteni minket. Most egy uniós korai fejlesztős programnak kell fotó sorozatot készítenie. Készült Bebéről is néhány kép amit majd elküld nekünk és közzé teszem itt a blogon. Fotósunk nem bírt ellenállni Bebének, így amíg őt gyömöszölte az óra végén, én a fotós pálya lehetőségeiről faggattam Greg miatt.