Pénteken Bebe és én ismét nekilódultunk a Bethesda fülészetének. Röpke, fiatal lányos remények nyiladoztak szívemben amikor azt gondoltam, hogy se január se február nincs tehát nem lehet olyan sok beteg, ráadásul mindenki nyaral , így biztos hamar végzünk. Hát nem, kérem nem. Ugyan nincs januári füles idő, és így nincs sok beteg, valóban sokan nyaralnak is,de ez az orvosokra is igaz. Így jó doktorunk három ember helyett volt kénytelen dolgozni. Ismét cirka három óránkba került bejelnetett időponttal együtt egy negyed órás, vagy talán még annyi időt sem igénylő vizsgálat. Bebe szépen viselte, csak a végén nyüglődött amikor már nagyon éhes és álmos volt. Játszottunk, énekeltünk. A helyzet a következő. A dobhártyája mögött még mindíg ott a folyadék.Felajánlottak egy júliusi időpontot a dobhártyaműtétre. Orrmandula kétséges, mondjam meg én hogy horkol-e sokat éjjel. Most aztán itt ülök a nagy lelki konfliktussal, műtessek vagy ne. Az orrmandula négy éves kor előtt ha kiveszik hajlamos visszanőni. Ugyanakkor Bebe arcüregében gyakran hetekig keringenek a bacik ami lehet, hogy a nagy orrmandula miatt van. Ráadásul jajj vérzik és egyáltalán ....Még Laci dokival konzultálok.
A végkimerülés határán vergődő dokink már jövő hét után műtötte volna négyszázötvenhatodikként aznap, de én visszariadtam. Szegény alig áll a lábán, legyen inkább szeptemberben a műtét, közvetlen a vakációja után. Ráadásul három hétig a környéken kellett volna maradnunk,ami az augusztusi mega családi nyaralás miatt lehetetlen. Egy vagy két éjszakát bent fogunk aludni. Én egy remek dönthető hátú széken. Viszek könyvet, és sok sok kávépénzt, hogy ne aludjak bele a kiságyba. Elképzelésem sincs a következőkről. 1. Hogyan győzzem meg Bencit arról, hogy nem ehet és nem ihat hat óráig a műtét előtt. Etekintetben nem ismer tréfát! . 2.Ugyanez műtét után. 3. Hogy fog Benci elaludni a kórházban hat másik gyerek között a nyüzsiben.
5 megjegyzés:
Teljesen együtt érzek veled!
Már csak azért is, mert ugyanez a dilemmám nekem is, mint neked.
Mi is most vergődtünk ki a fülfájásból, és nekünk is javasolták az orrmandula kivételét, mivel már egy csomószor fájt a Félix füle
Nagyon nehéz!
Én még nem tudtam dönteni!:S.
Jaj, drágám! Mi mindent kell kipróbálnotok! Mélységesen együttérzünk, és ha valamit lehet (innen, a városból), majd segítünk is. Nagyon sajnáljuk, hogy nem tudjuk megkönnyíteni számotokra sem a döntést, sem ezeknek a tapasztalatoknak az átélését... -- Laci doki és a fülész, akiknek (ez is) rutindolog, bizonyára tud tanácsot adni, hogyan lehet Bencinek kicsit megkönnyíteni ezeknek az óráknak az elviselését, és mivel még olyan kicsi, talán elfelejti az egészet.
Egyébként Bencinek nem kellene utánoznia Barnabás nagypapát, aki ötéves kora óta, lassan 81 éve "foglalkozik" fülfájással!
-- MI VÉRZIK?!!
Kata: Majd meséld el mire jutottál ebben az ügyben.Szegény Félix, a fülfájás nagyon vacak dolog. Főleg egy ilyen igazi vizimanónak.
Marika nagyi: Hát ez az, hogy Bebe füle még sohase fájt. Egyszer se. Csak állandóan náthás. Az én elméletem, hogy a nagy orrmandula miatt az arcüregben megbújnak a bacik és ez visszafertőzi őt.
Vérzik: gondolom orrmandula kivétel után a nózija. Biztos tömnek bele vattát is. És brrr.Sajnos nekem kell egy kis idő amíg hozzáedzem az ilyesmihez magamat. A rendelésre a nővérke leszaladt egy altatásból ébredező, kába kismanóval a karjában kérdezni valamit a dokitól, se vér se semmi, na én meg mégsem győztem a könnyeimet nyelni.Amikor Micivel voltam ugyanitt az első napok is így teltek, de aztán valahogy hozzászokik az ember.
én őszíntén szólva, amikor asszondta a bethesdás doki bácsi anno zsombi orrmandulájára, hogy sokkal jobb lenne, ha kint lenne, akkor kivetettem. Kb. 2 éves korában. És azóta nagyon jól van, lekopogom, de sosem fájt a füle azóta és miden szökőévben beteg.
A műtét maga nem olyan rémes. Zsombi kb. 4 órán át volt nagyon elesett, amikor azt hittem, hogy jaj-jaj mi van evvel a gyerekkel, aztán kapott egy adag fájdalomcsillapítót és fel is pörgött rendesen. Onnantól kezdve nem volt semmi gond, csak állandóan le kellett fogni, mert folyamatosan rohangált volna, amit annyira nem lehetett.
Mi egyébként januárban voltunk a bethesdában, de a kórteremben csak ketten voltunk, és a bent alvó szülőknek akkor még járt egy rendesen nagy kórházi ágy éjszakára.
Szóval szerintem, ha sok gondot okoz és megbízol a doki bácsiban, akkor fogjatok bele. Az egyik unokatesóm fülét agyon kellett operálni, csontot faragni meg minden, mert nem csinálták meg az orrmandulaműtétet kiskorában és a folyamatos fülgyulladás kicsinálta teljesen a fülét.
Ne aggódj. Lénának május 28-án vették ki a Jánosban. Halálra aggódtam magam, jópárszor felhívtam előtte a dokit, és elsírtam a bánatomat, aki halál korrekt válaszokat adott, amitől valóban megnyugodtam. És azt is mondta, hogy a mamákat azért tartják, hogy aggódjanak :-).
Lénának soha nem fájt a füle, és nem is vettük volna észra, hogy baj van (vagy legalábbis sokkal később, mint azt kellett volna), ha Adél nem hörögne szöntelen, és szt megelégelvén nem jártam volna végig minden jobbhírű gyerek fül-orr-gégét. Szóval L nem hallott. A végén olyannyira nem, hogy már azt sem értette, amire tényleg kiváncsi volt. És horkolt is. A műtét óta pedig minden rendeben van!!!!
Megjegyzés küldése