2008. december 19., péntek

Szakértők 2.

Megtörtént a telefonhívás. A szakértőnk elmondta, hogy valóban összekeverte Máté és Bebe nevét. Az értelmi fogyatékosságunk pedig abból adódik, hogy Máté új ovija kérte hogy falból írják bele. Ugyanis gyógypedagógiai oviba épértelmű gyereket nem vehetnek fel. Szóval, a szörnyű kérdés megoldódott. A suli előtt kell majd IQ-t mérni, de azt megcsinálhatja a Delej utca is nyugodtan.

4 megjegyzés:

anyanya írta...

hát ez nagyon "édes". miazhogy gyógyped oviba nem mehet "épértelmű" gyerek? mióta számít egyedül csak az értelmi fogyatékosság fogyatékosságnak?
és egyáltalán ez hogyan van, hogy csak úgy ilyen címkéket akasztgatunk gyerekekre? nem csodálkoznék, ha Máté felnőtt korában, esetleg egy Nobel díjjal a kezében, egyszer csak megjelenne a szakértőknél és végigzúzná az egész népséget, amiért gyerekkorában ilyeneket írtak róla...

Krisztina írta...

Segítő szakemberként szólnék hozzá. Sok-sok évig olyan Ági-féle voltam, ma is megvannak a nekem írt, rajzolt levelek, ma is felhívnak a régi szülők, jó volt, hogy szerettek. Most is segítek, csak most úgy, hogy gyerekeket próbálok vizsgálni többekkel együtt, vagy legalábbis nagyon igyekszem jól figyelni. Irogatok,telefonálok, síró, örjöngő szülőkkel beszélgetek, önkormányzatokat zaklatok, fenyegetőző intézményvezetőket békítgetek. Legfőképpen megpróbálok megfelelő ellátáshoz juttattni gyerekeket Akármennyire is úgy tűnik, hogy a szakértőik jó vagy rossz kedvén múlnak az elhelyezések és más ügyintézések, ez kb. annyira igaz, mint ha a rendőrön kérnénk számon a törvényeket. Igen, sajnos ahhoz, hogy ellátást tudjuk biztosíttatni, cimkéket kell aggatnunk. Optimális esetben a diagnózisból következik az ellátás, az elhelyezés és boldogan élünk, amíg. A helyzetek többsége viszont nem tankönyvi példa. Ráadásul mi sem vagyunk gépből. A gyerek nevét elírni nem "elegáns tévedés".(Én dátumot írtam el, pedig hárman is elolvastuk...) Ezen túlmenve, azért a gonoszok elfogadták a Delej véleményét, (a komplex vizsgálatot muszáj ráírni, ettől a fizetés nem lesz se több, se kevesebb - gondolom akkor lettél volna megelégedve ha az a "banda", kihasználva a vizsgálatra szánható tenger időt, alaposan felméri, mit is produkál adott helyzetben a gyermek...) és kijelölték az általad jónak tartott intézményt. (Ha jól gondolom, a gyógypedagógiai óvodák közül Ti egy értelmi fogyatékosok számára létrehozott EGYMI-ben működőbe szeretnétek menni.) Minden intézmény azzal foglalkozhat, ami benne van az alapító okiratában, amihez szakemberrrel rendelkezik. Ezt a helyzetet most így próbálták megoldani nevezzük áthidaló megoldásnak. Lehetett volna azt is mondani, hogy ez így nem szabályos, és kijelölni a lakóhely szerint legközelebbi, autistáknak kijelölhető intézményt. Meg kell nézni a listát a KIR-en és megkeresni, kinek az alapító okiratába írták ez be. (Azt nem tudjuk vizsgálni, szeretne-e feltétlenül fel is venni ilyen-olyan gyereket és pl. mennyire értenek hozzá.) Spektrumos gyereket elhelyezni amúgy nem könnyű, és sajnos ami papíron működőképes, az a gyakorlatban nem mindig. A Delej remekül diagnosztizál, de neki nem kell elhelyeznie senkit. A szakértőiknek pedig az érvényes szabályozás mentén kell mindenki számára elfogadható megoldást találni. Boldogult ifjú gyógypedagógus koromban egy ép értelmű, de eléggé nehezen kezelhető spektrumos fiúcska szülei perre mentek, mert a szakértői nem volt hajlandó kijelölni azt a (nevezzük most így) kisegítő iskolát, amelyik elfogadta a legényke minden rigolyáját, délutáni alvásigényét, dühkitöréseit stb.. Előtte több "normál" iskola utálta ki, máshonnan meg ők menekültek. Találtak egy iskolát, ami alkalmazkodott a gyerekhez, de hát másra lett alapítva. Sokfelől nézhető az igazság, meg a jó... Könnyű agresszióra bíztatni félinformációk (néha kifejezett butaságok) alapján, de nem hiszem, hogy bárkinek a zsebében van a bölcsek köve. Vagy ha mégis, jöjjön segíteni!A neten meg pont annyi idő alatt terjed a rosszindulat, mint a jó. Kriszina

Mama írta...

Kedves Krisztina. Próbáltam egy új posztot összehozni a témáról. Amúgy a Dohány nem keresett nekem ovit, sőt megkértek hogy én tegyem ezt meg, ők majd egyetértenek. Lehet, ha megakadok segítenek, de alapjáratban az én dolgom volt. Az EGYMI ötlet a gyógypedagógiai ovi/suli igazgatóhelyettesének fejéből pattant ki miután megismerte Mátét. Igaz, mi nyitottak voltunk mindenre. Hogy ez mennyire volt szabályos vagy mennyire nem, nem tudom. Két integrált ovi fogadná Mátét késöbb, de pillanatnyilag a túlzsúfoltság miatt Micinek nagyon nehéz lenne a beilleszkedés. Így itt tanulja majd meg kicsiben a dolgot. Hogy alpjában bizalmatlan voltam velük szemben, nem tagadom, hiszen a részükről első gyermekem kapcsán már elhangzott néhány vad megjegyzés. Ezekre az idő alaposan rácáfolt.
A hölgyeknek fogalmuk sem volt az érvényes szabályozásról, ahogy írtad. Nekem kellett ezt is elmagyaráznom, hogy hogyan köt két önkormányzat egymással megállapodást ilyen helyzetbem. De lehet, hogy ez sem tartozik a konkrét feladatkörükbe. Nem tudom.
Kérlek, mond már el hogy hol bíztattam én agresszióra a szülőket? Írtam volna tán, hogy gyújtsuk fel a Dohány utcát? Nem emlékszem.

Krisztina írta...

Olvastam a postot, ott is válaszoltam, de úgy látom nagyon "elbeszélünk egymás mellett". Nem a Dohány u-t, vagy magát a konkrét eljárást védem, csak próbálok mellétenni valami mást is. Nem te bíztattál, senkit agresszióra, henem, mint írtam ennek nyomán másutt is talákoztam együttérzőkkel, akik viszont igen.

Hogy mondjak valami előre vivőt is, ha ennyire nem bízol ebben a bizottságban, kérelmezd a jegyzőnél, hogy másik bizottsághoz fordulhass. Ha pedig nem értesz egyet a véleménnyel, ne írd alá a kijelölő lapot sem (azon pl. rajta van a küldő kód, tehát a diagnózis is) és kérj további vizsgálatot a Bárczin. Nagyon ajnálom, hogy nem segítettek úgy, ahogy elvárható lett volna :( K.