2008. december 12., péntek
Betegeskedünk
Bebe beteg lett. Ami egyszerű náthának indult, mostanra lázba csapott át. A szeme is begyulladt persze rögtön. Szegény csak üldögél lázasan sz ölemben és nyöszörög. Ha jól emlékszem még soha nem volt lázas. Mára mintha egy kicsit jobban lett volna és csak estére ment fel a láza. Nem tudom mi lesz a hétfői oltással.
2008. december 9., kedd
Szobatisztaság
Máté szobatiszta lett. Kicsit kapacitáltuk ugyan itt ott, de tulajdonképpen a maga idejében történt meg minden. Jól bevált nála a jutalmazás és persze sokan beszélgettünk a dologról. De az egészhez kellett némi szerencse is, hiszen a gyomorvírusunk alkalmával egyszerűen túl gyenge és letargikus volt ahhoz, hogy visszatartsa vagy pelust követeljen hozzá, így maradt a WC. Cirka három nap kellett hozzá, hogy teljes legyen a szobatisztaság. Éjjel már régóta az volt. Mindent egybevetve, azt hiszem hogy nem lett volna előnyös előbb erőltetni nála a dolgot. Olyan szép nyugisan volt érdemesebb kezelni a dolgot. Persze mostanában kezd beerősödni a pelenkátlan baba mozgalom. Aki szertné kipróbálni vagy olvasni róla, az Szirka oldalán teheti. Itt a kicsik soha nem viselnek pelenkát, és mivel nincs, ezért nincs mit elhagyni. Érdekes elgondolás, és Szirkáéknál működött is, de azért én azt gondolom nem mindenkinek való ez. Több gyerek között állandó figyelemben részesíteni egy csecsemőt nem mindenki tud. Aztán, ha nem megy jön a lelkiismeretfuradlás meg a többi. Közben a dolgok talán kevesebb stressz nélkül is megtörténnének a maguk idejében. Szerintem a módszert alapos mérlegelés után érdemes csak kipróbálni. Én például még sohase láttam Bebén, a kezdetekben sem, hogy jelezné a pisilési szándékát. De lehet, hogy csak nem figyeltem elég erősen.
Ovi és Floortime
Ma kaptam a híreket, hogy az ovi attól még fogadja Mátét, hogy a két önkormányzat nem kötött még megegyezést. Szóval januártól ovisok leszünk. Mindig is mondtam, hogy az embernek lánya az ilyen gyerekeknél minden elért kis eredménytől, jelen esetben attól hogy oviba kerültünk, tiszta eufóriába tud kerülni.
Közben rábukkantam a Floortime módszerre. Ez az a módszer, amivel autista, Down és más gyerekeket fejlesztenek több helyen is. Ezt használja a Cseperedő Alpítvány is. A lényeg, hogy abba kapcsolódunk be amit a gyerek csinál, bármilyen kis dolog is legyen az, és erre építve próbáljuk interakciókba bevonni. Arra alapoz, hogy a gyerekek a kötődés által, ami a játékon keresztül történik, keresni fogják a "megfelelés" élményét. Arról már más helyen is olvastam, hogy a tanulás agyi központja a boldog, spontán játékfolyamat alatt a legaktívabb. Itt is erről az új neurológiai látásmódról van szó alapjában. A gyereke képességeit nem külön külön akarja fejleszteni, hanem mint egy egységként kezeli az egész személyiséget. Kicsit olyan ez mint a holisztikus gyógyítás szemlélete. Persze ez nagyon sok időt és energiát igényel, hiszen mindig készen kell állni arra, hogy bekapcsolódjunk a gyerek aktuális tevékenységébe, és sok spontaneitást is bele kell tudni vinni. Viszont, ellentétben a többi módszerrel, ez hozzáférhető bárki által aki szeretné ezt kitanulni. Web előadások, könyvtár stb formájában lehet ismerkedni tanulgatni. Nagyon sok anyag van fent a neten angol nyelven. Szóval közben tanulok is. Lassan azon gondolkodom, hogy hogyan tudnám ezt a sok infót és tudást később is hasznosítani.
Közben rábukkantam a Floortime módszerre. Ez az a módszer, amivel autista, Down és más gyerekeket fejlesztenek több helyen is. Ezt használja a Cseperedő Alpítvány is. A lényeg, hogy abba kapcsolódunk be amit a gyerek csinál, bármilyen kis dolog is legyen az, és erre építve próbáljuk interakciókba bevonni. Arra alapoz, hogy a gyerekek a kötődés által, ami a játékon keresztül történik, keresni fogják a "megfelelés" élményét. Arról már más helyen is olvastam, hogy a tanulás agyi központja a boldog, spontán játékfolyamat alatt a legaktívabb. Itt is erről az új neurológiai látásmódról van szó alapjában. A gyereke képességeit nem külön külön akarja fejleszteni, hanem mint egy egységként kezeli az egész személyiséget. Kicsit olyan ez mint a holisztikus gyógyítás szemlélete. Persze ez nagyon sok időt és energiát igényel, hiszen mindig készen kell állni arra, hogy bekapcsolódjunk a gyerek aktuális tevékenységébe, és sok spontaneitást is bele kell tudni vinni. Viszont, ellentétben a többi módszerrel, ez hozzáférhető bárki által aki szeretné ezt kitanulni. Web előadások, könyvtár stb formájában lehet ismerkedni tanulgatni. Nagyon sok anyag van fent a neten angol nyelven. Szóval közben tanulok is. Lassan azon gondolkodom, hogy hogyan tudnám ezt a sok infót és tudást később is hasznosítani.
2008. december 1., hétfő
Dohány utca
Mentün, láttunk, és kijelöltettünk... Januártól hivatalosan is Máté ovis lesz. Reméljük. Ugyanis, ha kijelölik neki az ovit, többet Pomázra, fejlesztésre már nem járhat. Ha pedig az önkormányzat úgy dönt, hogy most kekeckedni kezd, mondjuk hónapokig, akkor Máté ugye egyik helyre sem járhat. A Dohány utcai bizottság mindensetre állítja, hogy ezt nem tehetik, de hát a hivatal ezt nem biztos, hogy tudja is. Szóval tessék drukkolni! Jó hír, hogy talán más fejlesztős kis barátja (Levi és Boti) is ebbe a csoportba kerül. Biztos könnyebb lenne a srácoknak, ha néhány ismerős arcot is láthatnának.
Ádvent
Vasárnap végre meggyújthattuk az első gyertyát az adventi koszorúnkon. Idén, ahogy látszik is, nomád, földön ülős ádventet tartottunk a nappalinkban frissen sült kuglóffal meg ádventi naptárral. Sajna a naptár olyan méreteteket öltött, hogy több ajtót is felölel, így itt most csak az egyik fele látható. Az ötletem az volt, hogy a tradícionális csokis naptár helyett valami újdonság legyen. Így készültek el a karácsonyi zacskók számokkal és bennük hihetetlen ajándékokkal. Remélem a zacskók tulajai nem olvasgatják a blogot és így megsúghatom, hogy a receptektől, a versekig, és a személyre szóló köveken át az sk összeállítható karkötőkig sok minden lesz a zsákokban, meg persze szaloncukor. És ne felejtsem el megemlíteni, hogy Bebe hihetetlen mennyiségű kuglóf elfogyasztására képes. Tényleg nem is tudom, hogy hova fért bele két szelettel.
Kellemes "várakozást" mindenkinek!!
2008. november 24., hétfő
EGYMI
Megjártuk az EGYMI-t. És jól éreztük magunkat a Szellő utcai gyógypedagógiai ovi/suliban. A gyerekek itt kérem ölelgetik az igazgatónőt és figyelnek az elkószáltnak vélt kisebbekre(Máté), sőt félreállnak a lépcsőn a nagy lakli kamaszok ahelyett, hogy felrúgnának. Az igazgatóhelyettes egy tündér, az igazgatónő meg úgyszintén. Találtak egy integrált Montessori ovit Máténak, de felmerült a lehetősége annak, hogy a beszoktatás végett az ő gyógypedagógiai ovijukban kezdenénk. Jelenleg három gyerek van a csoportban, nem súlyos esetek. Naponta kaphatna terápiát, és kicsiben gyakororlhatná az elszakadást a napi rutint ami majd feszesebb tempóban az integráltban is része lenne a napjainak. Nekem tetszik az ötlet, mert Máté helyzetét könnyítené meg. Ami aggaszt az az, hogy hozzászokik az itteni óvónénikhez, gyerekekhez aztán el kell tőlük válnia. Nem tudom ezt hogy viselné. Az ovi tagadhatatlan előnye Mici szempontjából pont az ovi folyosóján felállított óriási madárröpde, ahol papagájok és pintyek élnek boldogan.
Bebe persze rögvest integrálódott. Boldogan üldögélt a csoportban beszélgetet az óvónénivel és a gyerekekkel. Azt se nagyon bánta, hogy engem nem lát. Hiába, ő a jutalomfalatka!! Számára szóbajöhető hely lehet ez az iskola. Van foglalkoztató osztálya és speciális osztálya is, átjárhatósággal a kettő között. Most szeretnének egy Montessori osztályt is, mert az igazgatóhelyettes Montessori pedagógus is.
Bebe persze rögvest integrálódott. Boldogan üldögélt a csoportban beszélgetet az óvónénivel és a gyerekekkel. Azt se nagyon bánta, hogy engem nem lát. Hiába, ő a jutalomfalatka!! Számára szóbajöhető hely lehet ez az iskola. Van foglalkoztató osztálya és speciális osztálya is, átjárhatósággal a kettő között. Most szeretnének egy Montessori osztályt is, mert az igazgatóhelyettes Montessori pedagógus is.
2008. november 20., csütörtök
Hogyan ünnepeljünk egyénien.
Máté a város avatóünnepségén valóban egyedi öltözékben jelent meg. Igaz, már a konyhában letelepedett mellénk és akurátusan pucérra vetkezett, majd így ballagott le a kis város villanygyújtására. Itt épp a kedvenc fészkében kuporog az ünnepség után. Szóval előttünk a példa, ne szöszöljünk sokat ünnepi sminkünkkel és ruhatárunkkal, a keresetlen természetesség idén itthon a divat .
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)