2007. november 14., szerda

Ó napsugár, ó napsugár én szeretlek nagyon...

Énekelgettem megkönnyebbülten reggel. Bebe 11 körül kapott egy rohamot, amit a kúppal kezeltünk. Lassan megnyugodott és úgy hajnal felé el is tudott aludni rendesen. Egész éjjel nyitott ablaknál aludtunk felöltözve , készen arra hogy kilőjjük magunkat a kórházba.A hangulat olyan vadkempinges lett volna, ha szegény Bebe nem hörög bele az éjszakába. Délelőtt egy kicsit jobban volt, de most estére megint kapott egy rohamot. Szóval vadkemping, juhéjj! Lassan az erdei vadak is megjelennek majd az ágyunk körül :)

Nincsenek megjegyzések: