2007. november 6., kedd

Péntek pitvarába, szombat szobájába, vasárnap a verpeléti vásárba...

A hosszú hétvége nekem rövid volt. Az egész őszi szünet meg Máténak volt túl hosszú, és főleg túl elefántkátlam, tigristelen, és zsiráfkátlan. Ezek a kedvenc állatai Bebi fejlesztőjében. Valahányszor elindultunk, esetleg cipőt húztunk a lábunkra reménykedve érdeklődött, hogy " Megyünk a tigrishez, elefánthoz autóval?" A hosszú hétvégén eregettünk Norkáékkal sárkányt, és ünnepeltük Béla húgom 23 :)) szülinapját.
Hétfőn Máté ismét ellátogatott Hintás Ágihoz, akinek persze nem ez a neve, de Máté szerint de bizony. Most már kevesebbet sírt és többet játszott Ágival. Főleg hintásat, sőt még egy hálós hintát is kipróbált. Ugyanezt Bebe is megtette. Sajnos gépet nem vittem ,de majd legközelebb. Áginál részt vettem egy szakdolgozathoz készülő interjúban is, ami az autista gyerekek korai fejlesztéséről szól majd.Remélem hasznos volt amit mesélni tudtam.
Kedden Bebe fejlesztőjében jártunk. Bebe a munka helyett leginkább személyes báját próbálta bevetni Zsófinál. Telibe mosolyogta, hátha mégse kell ma csengőcskét keresnie meg ilyesmit csinálnia. Zsófit ugyan levette a lábáról, de mégis ragaszkodott a munkához. Gesztenyébe turkáltak, meg zörgős zsárnyú lepkét fogdostak. A Dévény sajnos ugyanúgy ment mint eddig, egy órás intenzív panaszáradat. Gyengébb idegzetű nagyszülőknek és funklub tagoknak nem ajánlanám megtekintésre. De már szépen próbált kúszni a lábával, a keze sajnos még gyengébb egy kicsit, így a kezével még nem követte a lábakat.
Bebe tud valami egészen újat is. Felismeri az arcomat, és ha rám számított és mégsem én vagyok ott, már görbül is le a kis szája.
Holnap labor nekem. Viszem Bebit is, hátha megszánnak és gyorsan túl leszünk a szurkodáson.
A védőnéni szerint azért egy néha két hét is kell, hogy beálljon a vérnyomás a gyógyszerek hatására, úgyhogy ismét reménykedek. Néha mintha már már...

2 megjegyzés:

Marika nagymama írta...

BarnabasKöszönjük a tudósítást!
Nagyon szép, hogy részesei lehetünk mindenféle apróságnak, és ha messziről is, de örülhetünk az apró jeleknek, amelyek a mindennapi haladást mutatják. Ahogy Máté kérdezett, az is előrelépés, Bebe mosolya nemkülönben, az meg, hogy megismer Téged, nagyszerű. Szóval a sok munkának kbiztosan lesz gyünölcse, csak közben a felnőttek egészségét is meg kell ám őrizni!
A sárkányeregetés mindkettőnkben gyerekkori emlékeket ébresztett...

Marika nagymama írta...

Még valami: a Dévény-féle kezelésről eddig mindig azt hallottam, hogy a babák közben sírnak, tiltakoznak, de utána hamar megnyugszanak, és akkor már szemlátomást jól érzik magukat, érdemes ellenállni a kísértésnek, és nem abbahagyni, mert nagyon hatásos, mint tudjátok is.
Majd áruld el, kérlek, mit állapítottak a Te kivizsgálásodon (nemcsak a kicsinyekért drukkolunk)!