2008. február 16., szombat

Máté megint


Máté viharos sebeséggel kezdett el játszani végre. Már autózunk is. Most vesszük igazán hasznát Annáék által Máténak ajándékozott kicsi, színes autós készletnek. Máté nagyon szereti mindet. Jó ízlésésnek megfelelően még megfejelte a csapatot két piros Ferrarival. Na, ja! Az autók sorba állnak és egy kis hídon közlekednek. A kérés teljesítős feladatok, néha kissé nyögve mennek. Azt olvastam, hogy az autista gyerekek nem azért nem oldják meg a feladatot vagy teljesítik a kéréseinket, mert nem tudják, hanem mert ehhez nekik le kell győzniük egy belső feszültséget magukban. Na, ennek a legyőzését tanulgatjuk most.

14 megjegyzés:

norka írta...

De jó! S ez mind a könyvekből? ZSeniális!
Most már lesz igazán közös témájuk is Marcikával, neki is van egy Fejjájíja. Sőt minden piros autóra az utcán bejelenti: Fejjájí! :)

Ági írta...

Néha elgondolkozok, hogy amennyire különböznek a Down gyerekek az autistáktól, legalább annyira hasonlítanak is. Ez most a kérés teljesítésről jutott eszembe, ez nálunk is nagy probléma. Amint feladathelyzetet szagol, már menekül vagy hárít a legkülönbözőbb technikákkal. A beszédfejlesztésben pedig szintén hasonló eszközök válnak be. Aztán ott van az anya kezével megcsinálom, egyébként nem tudom, stb. Lehet, hogy nekem sem ártana azokat a könyveket elolvasni.

Marika nagymama írta...

hajrá, Máté! hajrá, többiek!
Legyünk őszinték: gyakran nekünk is le kell győznünk magunkat, belső feszültségeinket ahhoz, hogy bizoynos kéréseket, feladatokat teljesítsünk, nem?
Honnan lettek a piros Ferrarik?

Marika nagymama írta...

Bocsánat, tegnap elmulasztottam, most megkérdezem: hol készült ez a sztárfotó? A fejlesztőknél? Vagy otthon, ahol azért előfordulhat, hogy két percig nem néztek oda, mit csinál a gyerek? Ebben az esetben javasolom, ha szabad, hogy a kettős konnektorba, amely Máté könyöke mögött látszik, tegyetek dugót (olyan, mint egy csatlakozó, de lapos, és nem jön ki belőle vezeték -- a kíváncsi csemeték nem tudják kivenni a helyéről). Tavalyról emlékszem, hogy Máté minden lyukba megpróbálta bedugni az ujjacskáját -- a konnektorba persze az ujja nem fér be, de attól tartok, természettudósunk előbb próbál beledugni valamit, mint megértené, miért veszélyes. Bocs.!

Mama írta...

Anyabanya:
A könyveket küldöm, amint visszakaptam a gyógypedagógusunktól.
Nagyi:
A Ferrarik János benzinkúti szerzeményei. Eddig csak apuka élvezte őket. A kép a gyerekszobában készült. Majdhogynem minden dugó be van dugaszolva olyan biztonsági izével aminek az eltávolító eszközét mondanom se kell, hogy elveszetettük. Máté nem nagyo érdeklődik a dugók iránt, de persze az ördög nem alszik. Ezt a dugót naponta használjuk a vetítésnél.

Ági írta...

Nagyon köszi! Megvan még az e-mail címem?

macskadék írta...

Csak úgy tájékoztatásképp mondom, hogy 4 évesen sikerült először eltávolítanom egy olyan biztonsági dugaszt a konnektorból, és büszkén mutattam anyuéknak, hogy ilyet is tudok, meg persze azt is, hogy miért tették be, "de azt csak a hülyegyerekeknél kell, mert én tudom, mit csinál velem, ha megfogom!"
:-)

macskadék írta...

ui.: Mondjuk nem pont így mondtam, pl. az én=te dolog nálam is megvolt sokáig... de a hülyegyerek mint legdurvább sértés benne volt.
:-)

Mama írta...

Anyabanya. Persze , szerintem még meg van.
Meredith:
Szia!Most frászt kaptam, meg jót röhögtem a sztorin. Hálából elárulom , hogy fél órája Máté, aki eddig hallani sem akart a lábbal hajtható mototeknősről, vagy jobb esetben úgy ült rajta, mint aki nem nagyon érti, hogy most mi van, a legnagyobb természetességgel kezdett el vele közlekedni. Lehet, hogy a dugókhoz is ért már? Ma a telefont is levéve és vonalban találtam (32 perces hívással). Na jó, az lehet, hogy megint én voltam :( Ellentétben a te technikai vénáddal, engem a Jóisten beoltott minden elektromos kütyü ellen, így egy éve vagyok képtelen megjegyezni, hogy ez a telefon csak akkor van lerakva, ha lenyomok egy gombot.

norka írta...

Nekem van egy extra kihúzóm. Naaaa? :)

Marika nagymama írta...

Képet kérünk közlekedő Mátéról, a GPS-es kirándulásról, Bebéről, amiről lehet! Előre is köszönettel

anyanya írta...

Ez nagyon érdekes nekem. Mármint a párhuzam: Oli is 3 éves kora táján indult be, mint Máté. Mostantól kezdve számíts rá, hogy újabb és újabb ilyen meglepetéssel áll elő :) Oli most éppen az ezres számokat nyomja.
És egy jó hír minden szülőnek, hl-től kopizva:
http://www.telegraph.co.uk/global/main.jhtml?xml=/global/2008/02/22/noindex/sciaut121.xml

anyanya írta...

http://www.telegraph.co.uk/global/main.jhtml?xml=/global/2008/02/22/noindex/sciaut121.xml

anyanya írta...

nem tudom, rendesen bekopizni a webcímet.... :(