Az első saját szekrény a munkahelyen.
Megérkeztünk és rögtön le is ragadtunk...
Indulás előtti irodalmi lélekemelés.Tegnap volt az első nagy napunk az oviban. Persze én jobban izgultam mint mindenki más. Az óvónénik ugyanis tündériek. Rózsa, Szilvi, Bea néni és Erika néni a dadus kedvesen és nyugodtan beszélnek még a legnehezebb esetekkel is. Valóban a gyerek számít nekik, úgy szeretik őket ahogy vannak. Autistának vagy mának. Jó ott lenni és az ember nyugodtan bízza rájuk a gyerekét. Tudom, hogy délben nem az fog várni, hogy "Anyukaaa, a gyerek már megint vagy még most is...!". Rózsa néni ráadásul logopédus is.Már előre fáj a szívem, hogy el kell innen jönnünk előbb vagy utóbb. Öt autista van most Mátéval együtt. Ez magában véve nem baj, csakhogy ők öten remekül el vannak egymás mellett. Sajnos ez nem igen készíti fel Mátét arra, hogy hogyan kezelje a kakaskodó fiúkat vagy azokat a gyerekeket akik ne talán tán barátkozni szeretnének. De ez még odébb van...
Mátét az első nap miután sikerült a röpdétől és a pintyektől eltávolítani, egy hordozható kalitkás pinttyel sikerült bevarázsolnunk a terembe. Ott aztán remekül el volt, mászókázott és játszott a műanyag állatokkal. Bebe pedig nemes egyszerűséggel hagyta magát imádni. kaptunk jelet is, bár se sörényeshangyász, se nyestkutya nem volt a készletben, pedig ezek Máté kedvencei, de egy macival végül beérte.Délután aztán Mici egész végig vissza akart menni az oviba.
Ma már egy rövid időre Bebével ki is jöttünk a teremből. Vártam a sikítást. Vártam úgy másfél óráig, de csak Bea néni jött ki, hogy elmagyarázza hogy mondták Máténak hogy mama majd jön vissza érted, erre ő letottyant játszani tovább. A nap csúcsa azonban Abesz boxer terápiás kutyus látogatása volt. Onnantól kezdve mást nem lehetett hallani csak Mici gyöngyöző nevetését. El is magyarázta nekem , hogy Abesz bekapta a tigrisét, és ő meghallgatta Abesz szívét, és vitte őt pórázon. Szóval az ovi Máténak csúcs. Kutya, madár. Mi kell még a boldogsághoz? Sírni csak egyszer sírt, amikor el kellett jönnie az oviból.
8 megjegyzés:
Tömör, ámde tartalmas bejegyzés! :)
Most olvas el, te kis mohó.
Elolvastam, és teljesen odavagyok! :))))
Nem tudom, de valahogy azt érzem, hogy első munkahelynek nem árt, ha hasonszőrűekkel van együtt.
Mikor mehetünk tiszteletünket tenni? Hány hetet szánsz a beszoktatásra.
S hogy ne maradjon el: egy nagy ölelés neked, hogy ne izgulj annyira!
Nagyszerű Reméljük és kívánjuk, hogy a következő munkahelyen is legyen igazi óvónéni ás legyenek eleven állatok is!
Barnabás nagypapa üzeni, hogy megint ráismert a saját örökségére: ha nem ilyen korán, de ő is megtanult olyan szavakat, fogalmakat, amelyeket a hétköznapokban mások nem használtak, nem is ismertek...
Drága Kriszta,
BOLDOG VAGYOK!!!!!
(mert ebben az örömben egy icipicit talán én is benne vagyok....)
szeretettel ölellek Benneteket!!!
Ez tényleg nagyon jó hír, örülünk!
ON
Ennél jobbat nem is lehetne kívánni kezdésnek! :)
OFF
küldök ma Neked én-könyv alapanyagot és napló készítés alapanyagot is, remélem hasznát veszed!
Örülök, hogy sikerült ilyen helyet találnotok, mi épp most vagyunk nagy dilemmában, mi is legyen szepembertől. Remélem találunk valamit, ahol Hanga Mátéhoz hasonlóan jól érzi majd magát. Mellékesen Bebe mosolyától még mindig olvadozok.
Megjegyzés küldése