2007. szeptember 12., szerda

Fátyoltánc


Bebe el van ragadtatva a kis kendőktől. Itt éppen egy egzotikus fátyoltáncot gyakorol nagy átéléssel. Általában az előadást saját szerzeményeivel kíséri ( eöööö, öeeee,ö.

2007. szeptember 7., péntek

neurológia

Tegnap jártunk a neurológián. Máté maradt Jánossal a munkahelyén, én meg áttömegközlekedtem Bebével a Tüzoltó utcába. Balázs doktornéni fogadta Bebét. Sokat javult a hipotóniája, már csak a nyakában és a csípőjében van egy egész kevés. Megdicsérgette Bebe fejlődését, és új gyakorlatokkal bővítette az eddigieket. Most példáula levegőben tartva a kezén támaszkodva kell húzkodni, és guggolva hintáztatni. Bebe a végén ugyan megunta a nyüstölést, mert addigra már átesett egy csípő és koponya ultrahangon is ( ott is minden rendben), és vad ordítással jelezte, hogy mégegyszer még az én kedvemért sem vetkőzik le, és arról is tegyünk le, hogy további kunsztokat tanuljon.
Máté ezalatt igyekezett bebizonyítani, hogy otthon mi őt éheztetjük . Ellopta, és megette János kolléganőjének az ebédjét ( rizst), az uzsija egy részét, és megkoronázta egy szelet csokival amit egy jóakarójától kapott. Persze az én napomat is megkoronázta ezzel . A lelkes apuka haza felé az Osi kapujában egy felismerhetelen szerecsen gyermeket sózott rám, azzal nyugtatgatva, hogy meglátom ha lemosom a méteres csokiréteget, ez valóban az én szülöttem.Szóval Mici csak evett, és evett...
Bebére pedig kontrollálhatatlan öreg néni hordák zúdultak a metróban. Egyik a sapkáját igazgatta, a másik a fenekét paskolgatta. Bebe és én pedig tűrtünk, hátha szegényeknek nem lehetett unokájuk.
Este Zsuzsiék jártak nálunk. Zsuzsi Máté nagy felvigyázója, amíg Dévényezünk Bebével. Köszönjük Béla! Máté egész jól viselte az unokatesó járást a privát szférájában. Mi meg jót beszélgettünk.

2007. szeptember 5., szerda

Jól kezdődő nap

Házi Durellünket,Mátét, helyi idő szerint 8.45-kor szokásos biológiai megfigyelési során baleset érte. Kutatónk épp új témakörén, a tengeri malacok belső életén dolgozott, mikor az igen vérszomjas malacok ketrecébe túlságosan behajolva fejjel előre bezuhant. Hidegvére azonban nem hagyta el kutatónkat, és azonnal leadta a vészjelzést, így a mentőcsapat gyorsan kiszabadította megalázó helyzetéből. A híres természetbúvárnak semmi baja nem esett, csak a haja lett tele forgáccsal, és a szaga lett azonos kedvenc rágcsálóival. A malacok azonban sokkos állapotban kucorogtak a ketrec egyik sarkában.
Az eső pedig csak esik...

2007. szeptember 4., kedd

Oltásos, játszásos események

Hétfőn Bebe megkapta a második oltását. Máté nagy kedvence, Marci várt minket Nórival a rendelőben. Máté nagyon boldog volt, hogy az egyetlen értelmes emberrel találkozhatott aki beszél az ő dialektusában. Szóval rögvest vad hörgésbe kezdtek a srácok, ami a körben várakozó, érzékenyebb idegzetű dedeket sírógörcsbe kergette. De ők azért jól szórakoztak.Aztán játszóztunk egy kicsit ahol Máté kegyesen eltűrte,hogy Zsófi lökdösse a hintán, de azért úgy ítélte meg, hogy a kapcsolatuk még nincs abban a stádiumban, hogy kézenfogva sétálgassanak. Viszont , láss csodát, érdeklődve figyelte, hogy a többiek hogyan játszanak a kisházban.Bizony! Sőt, egészen közelről figyelte.
Bebe hősiesen tűrte az oltást.Szépen hízott megint. De délutánra igazán cudar kedve kerekedett. Vígasztalhatatlan volt, végül be is lázasodott egy kicsit. Mára kicsit jobb a helyzet, de még most is nagyon bújós.
Hétfőn kezdjük a Down Korait. Nagyon izgulunk.

2007. szeptember 2., vasárnap

Ha már itt van, akkor meg is kóstolom!
Bebe rátalált a kezére, ami szintén nagyon örvendetes, merta ds babák hipotóniás izomzattal nehezen birkóznak meg a fránya gravitációval ami a kézlengetéshez szükséges lenne. Azóta rájött, hogy végül is minden ehető csak el kell valahogy kapni.
Máté pedig kommunikációs tréning nélkül újított a szótárán. "Gyere, megyünk sétálni!"adja ki az utasítást napjában többször. Illetve a "Tésztát!" felkiáltással utasítja vissza az ebédet, és addig nem távozik az etetőszékből amíg a boldog anya ( ilyen ügyes már az ő fia) meg nem jelenik a tésztával. A napokban meglepetés szerűen közölte , hogy " Ez egy rombusz!" , és valóban tényleg egy rombusz képe volt a könyvben. Azóta megtanulta a négyzetet, kört , csillagot is. Hát igen, ez Máté !

Jééé, valami idenőtt! Ti tudtátok, hogy nekem ilyenem is van??

A légy szemüveges Gerda ( nagyon retróó) Micivel haverkodik.