2007. szeptember 12., szerda


Egzotikus látogató! Hüllő Király az este fénypontja!! Gerda, mivel rettegését attól, hogy angolul kelljen társalognia, nem sikerült legyőznie, elrejtőzve maradt a szobájában az egész vendégség alatt. Este azonban lemerészkedett, és szemrevételezte Boti krokiját. Rögtön rá is jött, hogy a párna-takaró-játék funkción kívül, jelmezként is alkalmazható . Így született meg a Hüllő Király.

1 megjegyzés:

Marika nagymama írta...

Ha szabad, diszkréten üzenem Gerdának: sokáig, nagyon sokáig én sem mertem megszólalni idegen nyelven, pedig az iskolában igazán szorgalmasan tanultam! Amikor elkerültem az illető országba, csak kapkodtam a fejem -- aztán muszáj volt megszólalni, ha enni, közlekedni stb. akartam --, és körülbelül hat hétig tartott, mire "kinyílt" a fejem: tudatosult bennem, hogy nem muszáj tökéletes kiejtéssel tökéletes mondatokat mondani, hanem mondani kell, amit tudok, amilyen egyszerűen elsőre eszembe jut, mert akkor nem hagynak faképnél azok, akikkel beszélni szeretnék (vagy nem szeretnék, de muszáj). Így jutottam el oda, hogy elmúlt belőlem a görcsös rémület, és meg merek szólalni, sőt, fiatal felnőtt koromban tolmácsoltam is (most már a korm miatt ezt nem teszem -- kezdek is kijönni a gyakorlatból, merthogy a másik trükk a gyakorlás, amire most sokkal több lehetőség van, mint azén fiatal koromban: újság, könyv, hangfelvétel, eredeti nyelvű filmek, Internet stb.) Szóval: nem kell félni!