2008. február 28., csütörtök
Horror
Az éjjel arra ébredtem fel, hogy valami végigszalad a hátamon, aztán leugrik az ágyról mellettem a földre. Próbáltam halkan sikítani, mert Bebe köztünk aludt,és Jánosnak jelezni, hogy valami megtámadott aminek több mint két lába volt és most is itt lehet valahol. Persze nem találtunk semmit. Délelőtt amikor már én is kételkedtem benne, hogy tényleg nem álom volt e az egész, a nappali közepén egy helyre barna egérkét találtam, aki láttomra azonnal bevetette magát a kanapé mögé. Pillanatnyilag bárhol lehet, ami azért elég elkeserítő. A macskánk pedig békésen szunnyad...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
nálunk is mindig engem találnak meg az ilyenek... brrrr!
mi egérfogóval nem is bírtuk elkapni a múltkori egerünket, hanem a kis buta bebújt egy dobozba magától.
szorítsátok sarokba! :)
Még aznap este kiakólbólítottuk őkelmét, egy rádobott kabát segítségével.
Ha találtok mégegyet, nekem most épp nincs IRL háziállatom, úh kéne :-) Eddig macskával nyomtam, de 1. panelban nem túl comfortable, 2. főút mellett van a másik ház.
http://www.flickr.com/photos/specklet/sets/72157594204828139/?page=2
Ez jutott eszembe - ha nem is magamtól, én is Boritól kaptam. Máté biztos élvezni fogja.
Meredithnek:
Nálunk már minden volt, karmosbékától a gőtéig, és néhány igen jámbor patkány is élt már a házunkban. A legbájosabb népség a törpe egér klán volt. Ajánlom figyelmedbe őket kicsik, és olcsók, de nem macska kompatibilesek :(
Annának:
Köszi megnézzük. Máté kedvenc rovata az Index cukiságai.
Megjegyzés küldése