2007. december 30., vasárnap

Nagycsaládos kiskarácsony

Máté kiütötte magát a szőnyegen

Bori kezében jól áll Bebe



A férfi részleg valamit forral...





A család és a terülj,terülj aztalkám.







Már nagyon vártuk, hogy eljöjjön a szokásos nagycsaládos karácsonyozás Annáéknál. Annyira, de annyira jó volt, hogy már most elkezdtem várni a következő karácsonyt. Csupa olyan emberrel eltölteni egy egész délutánt akiket szívből szeretek, ez nagy ajándék. Ez most olyan közhelyesen hangzik, de mit csináljak...Marha mázlis vagyok, hogy ilyen az új családom. Csak azt bánom, hogy távol lakunk egymástól. Én, aki megrögzött vidéki vagyok, és Pestre is csak akkor megyek ha nagyon kell, hazafelé azt latolgattam, hogy az elkerülhetetlennek tűnő beljebb költözésnek az lesz az egyik legpozitívabb hatása, hogy többet láthatom őket is. Most is volt evészet, és móka meg kacagás, mint általában. Csak Aliék hiányoztak, de nagyon a csapatból.Máté is nagyon vígan volt, egész addig amíg el nem fáradt. és aztán egy kiadós ordítás után el nem nyomta a buzgóság a szőnyegen.
Nagypapáéktól megkaptuk a családi krónikák harmadik epizódját. Innen tudtam meg, hogy Anna Bence lett volna, ha fiúnak születik. Én és Bence ezért bevesszük tiszteletbeli Bencének. Amúgy is nagy élmény olvasni ezeket a feljegyzéseket. Nagyapa stílusa, és a tény hogy ennyi mindent elraktározott nekünk tényleg nagyon nagy élmény. Főleg nekem, akinek a dédnagyszüleinek a neve sem jutott örökül.

1 megjegyzés:

Marika nagymama írta...

Nekünk is nagyon jó volt! Az unokák -- a legidősebbtől a legkisebbig -- egymástól nagyon különbözőek, de mind remek gyerek maga módján! (Bocsánat: hárman már nagykorúak, nem gyerekek, de akkor is!)
Bevallhatom, hogy mi is várjuk a legközelebbi találkozás(ok) idejét? Kisebb körben -- remélhetőleg -- könnyebb összejönni; de valóban nem nagyon remélhető, hogy ekkora találkozó máskor létrejön, mint karácsonykor vagy esetleg a nagypapa születésnapján, de hát az szeptemberben van, tehát egyelőre szinte beláthatatlaa messzeségben...
Reméljük, ha beljebb költöztök, találtok olyan helyet, ahol még Te is otthonosan tudod érezni magad, Kriszti, de a rátok váró sokféle feladat anélkül teljesíthető, hogy a napok felét elvenné maga a közlekedés. Akkor talán valóban nem kell ekkora előkészítés, szervezés és erőfeszítés a találkozásokhoz. -- Köszönet minden jelenlévőnek a találkozás öröméért, és külön a háziasszony szerepét vállaló Annának!